A http://kiralyiudvar.lapunk.hu/ és  ennek az írásnak a tartalma ellentétes mindazzal az erőfeszítéssel, amelyet annak érdekében teszünk, hogy az emberek a Szent Koronát annak értelmezzék, aki.

Barroso úr 2008. októberében azt üzente a Szent Korona Értékrendre épülő Európai Konföderációról szóló szerződéstervezettel kapcsolatban, hogy „a középkori és vallásos Szent Korona a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra”.

Az idézett honlapok igyekeznek eloszlatni Barroso úr félelmét, ezért olyan államformát (alkotmányos monarchiát – az uralkodó jogának alkotmányi meghatározásával gyakorolt egyeduralmat) ajánlanak a „Szent Koronára” hivatkozva, amely beilleszkedik a gyarmatbirodalom által elfogadott normarendszerbe, lehetővé téve a jelenlegi föderatív szövetségi állam (az EU) átalakulását egy nevében konföderatív, de ténylegesen a bankok és a mulitnacionális cégek által uralt (tehát liberális-kapitalista) Európává.

Ezt a szándékot elfogadja a piaci fundamentalizmus hitvallása (a liberális-kapitalizmus) haláltusáját elnyújtani szándékozó európai és magyarországi helytartóság[1],

Ezt a szándékot – a globalista világgazdasághoz való kapcsolódásáért – elfogadja a liberális-kapitalista gyarmatbirodalom[2].

Ez a szándék – az ezeregyszáz éves hagyomány folytatásaként – a Szent Korona Tan eszmeiségét támogatja[3].

Ezt a szándékot a jelenlegi hivatalos (világpolgár – kozmopolita) szemléletű alkotmányozás támogatja[4].

Ezek a támogatások egyben azt az okot is meghatározzák, amiért az egyetemes magyarságság nem támogathatja a királyság szándékát (bárki is nevezze magát királynak).

Daka József uralkodási ars poetica-ja nincs a honlapon.

A „Királyi Udvar” honlapon szerepelő „Királyi parancsok” szövegezése világpolgári (kozmopolita), ezért ahhoz, hogy azt az egyszerű magyar ember megértse, szótárat[5] kell alkalmaznia.

1. Az uralkodás

     A király szó nem lehet magyar vezető neve, túl azon, hogy nem magyar szó. Nagy Károly nevéből ered, aki atyai eleinket (avaroknak nevezett elő-honvisszatérők – László Gyula) leigázta, kincseit elrabolta.

     Magyarországon a hatalmat egy személy nem gyakorolhatja, a következő okok miatt:

a./   A Szent Korona Értékrend alapja, a XXIII. János pápa „Penitentian agere” kezdetű enciklikájában a Jézusi Tanítás alapjaként meghatározott „Első sumér (magyar) Biblia”[6] a vezetés kettőben egységét határozza meg, feladat-elven: A Teremtő a Szent Koronát az ember fejére tette, hogy azon keresztül a Lélek Fénye – a Szent Fokos vezetésével - uralja és formálja az anyagot. (Ez a Teremtő által a Világnak adott „Működési Szabályzat” – Alkotmány[7] –, amelyből eredő irányelveket egy történelmi korszakra az Alaptörvény[8] határozza meg.)

Az ebből eredő feladatok:

-   az irányítás közvetítése (Szent Korona),

-   végrehajtás (Szent Fokos) a Szent Korona irányítása szerint.

A két feladat egységben érvényesült:

-   az Irányítás közvetítője (kagán, kündü – mai megfelelője: államelnök)[9],

-   a végrehajtást vezető (jugurrus, gyula – mai megfelelője: miniszterelnök)[10].

A magyar történelemben 940-ig (907-től, Árpád halálától formailag) élt a „kettős fejedelemség” intézménye, ami nevével a kifejezés értelmét magyarázat nélkül adja a magyar ember számára.

Ezeknek az elöljáróknak a hatalomba kerülése három lépésen keresztül valósult meg:

-   jelölés a szabad magyarok akarata szerint a Vének Tanácsa részéről,

-   a jelöltséggel járó feladat és felelősség elfogadása,

-   a jelöltséget vállaló személy megválasztása közvetlen népakarattal.

b./   Az egyszemélyes hatalomgyakorlás – mint azt ezeregyszáz éves történelmünk bizonyítja – a kiválasztottság-kirekesztettség elvén működik, ami visszavezethető a zsidó-keresztény értékrend által kiszolgált diktatúra megosztás-érdekére.

       A megosztottság a magyar társadalomban – ld. Kézai Simon Gestája – Géza uralkodásával (vagyis a szabad magyarok ellen a 973-as Quedlinburgi Szerződésben elkövetett szabadságfosztással) kezdődött. Géza befogadta a „jövevény nemeseket” és ezek mintájára alakult ki az addig testvérként élő szabad magyarok megkülönböztetése, vallás, származás, vagyoni helyzet és - mindenekelőtt – az egyeduralkodóhoz való lojalitást kifejező egyházi és világi címekkel (arisztokrácia = a hatalmat ténylegesen gyakorló – az egyeduralkodó választási joggal kizárólagosan rendelkező - nemesek együttesen).

Az egyeduralom feladat-szemléletként és egység-bontó következményként egyaránt ellentétes a Szent Korona Értékrenddel.

2.  A hatalomgyakorlás és hatalomgyakorlók a Szent Korona Értékrend szerint

a./   A hatalomgyakorlás a közszabadság érdekérvényesülésének eszköze, amely az állandó (statikus) és a változó (dinamikus) kettős egységében, egymással kölcsönhatásban lévő tevékenységek összességét jelenti.

Ennek kései másolata Samuelson „Mátrix-elmélete”, amiért 1970-ben Nobel-díjat kapott. Ennek alapja a Szent Korona Értékrend két fő jellemzője:

       - a rendszerbe épített ellenőrzés módszere és

       - a kivétel alapján történő beavatkozás elve.

       Az állandó az Isteni Irányítás közvetítője, a változó pedig a végrehajtó hatalom.

A rendszerbe épített ellenőrzés arra irányul, hogy a változó (végrehajtás) az állandó (Isteni Irányítás) szerint működik-e. Ezt legmagasabb szinten a szabad magyarok egyetemlegesen végzik, a Vének Tanácsa közvetítésével.

A kivétel alapján történő beavatkozás pedig akkor érvényesül, amikor a változó (végrehajtás) eltér az állandótól (Isteni Irányítástól). A beavatkozás az állandótól (Isteni Irányítástól) eltérésért felelős „letételét” jelenti (Kézai Simon szóhasználata), amely karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással történik, az elöljáró tisztségétől függően (Kündü és Gyula esetében csak a kard jöhetett számításba, mint a letétel eszköze).

A Szent Korona Értékrend szerinti hatalomgyakorlást részletesen az ide vonatkozó jogszabály-tervezet írja le[11]. 

b./   A hatalmat gyakorlók kiválasztása a szabad magyarok közvetlenül gyakorolt joga és kötelessége.

       Az egymást „egy atyától és egy anyától származónak” (vagyis testvérnek) tekintő magyarok legnagyobb értéküknek a teljes tudás (hit és tudomány kettős egysége – Aquinói Szent Tamás) és a szabadság (hűség és szeretet kettős egysége – Szent István Intelmei Imre herceghez) kettős egységét tartották.

       A testvérként élő szabad magyarok felelősséggel tartoztak Istennek, egymásnak és önmaguknak. Ennek megfelelősen őrködtek a hatalom gyakorlása fölött, a kiválasztástól az érdekek (Isten Irányítása) képviseletéig.

       Ennek két legfontosabb eszköze a közvetlen kiválasztás és a letételi (visszahívhatósági) jog gyakorlása.

       A Szent Korona Értékrend szerinti kiválasztási rendszert részletesen az ide vonatkozó jogszabály-tervezet írja le[12]

Az egyeduralom a hatalomgyakorlás módjaként és a hatalomgyakorlási jog elnyerésének és ellenőrzésének eszközeként egyaránt ellentétes a Szent Korona Értékrenddel.

Kelt Szegeden, 2010. Enyészet havának 12. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Hangos levél: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ101112.html

Ígéretbehajtó Szemle: http://szkszhu.szksz.com/ISz101152.pdf

[1] Megjegyzés Drábik János 2010. október 22-én elmondott beszédéhez -

http://szkszhu.szksz.com/IBSZ101026.html (hangos levél)

[2] Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség? -

http://szkszhu.szksz.com/Alap3.pdf

[3] Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? - http://szkszhu.szksz.com/Alap1.pdf

[4] Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei

http://szkszhu.szksz.com/Alap2.pdf

[5] Intelligens = értelmes

Erkölcs = a társadalmi normák alapja

Revízió = felülvizsgálat

Autonómia = (szó szerint: öntörvényűség), önkormányzatiság

GDP = Gross Domestic Product (bruttó hazai termék): az adott idő alatt az országban előállított javak összessége

Energetika = (szó szerint: munkavégzéssel kapcsolatos), anyagi erőforrásokkal kapcsolatos

Szuverenitás = önállóság

Pozitív (szó szerint: tényleges), előremutató

Kommunikáció (szó szerint: közzététel), ismeretcsere közös jelrendszer segítségével

Arisztokrácia = (szó szerint: legjobb), hatalmat gyakorló nemes emberek

Párt = (szó szerint: rész), a társadalom megosztásának eszköze egyes osztályok (társadalmi csoportok) érdekeinek képviseletére

Politika = (szó szerint: közélet), egy csoport (párt, kormány) érdekeiben történő döntéshozási folyamat

Lojális = (szó szerint: méltányos), valamilyen politikai rendszerbe beilleszkedő, törvényeit elfogadó, ellene nem tevő személy, vagy szervezet

Agilis = tevékeny

Monarchia = (szó szerint: egyszemélyes vezetés), egyszemélyi vezetési államforma

Alkotmányos monarchia = az uralkodó jogai az alkotmányban vannak rögzítve

Diplomácia = külügyi szolgálat

Klímaváltozás = a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten

[6] Magyar Biblia (Professzor Samuel Noah Kramer: Paralel Biblia, 1956) - http://szkszhu.szksz.com/MAGYARBIBLIA.pdf

[7] Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf

[8] Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

[9] http://lexikon.katolikus.hu/K/kende.html

[10] http://lexikon.katolikus.hu/G/gyula.html

[11] Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf

[12] Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf