Még egy kis adalék, bár ez csak az Arvisurából van:
"Árpád a tanácskozás előtt figyelmeztette az Öregek tanácsát, hogy a Kevevárban kidolgozott tervek szerint neki északon 3 tyumennel kell bevonulnia, délen pedig 4 tyumennek kell bejönnie. A görög megállapodás szerint az Al-Dunán újabb tyumeneket vonultatnának fel, ehhez azonban ő nem járul hozzá. Ha a bátyja, Kurszán, és édesapja, Álmos nagyfejedelem ezt jónak látja, tárkány eszközökkel ő ezt is támogatja, de az esetleges következményekért nem vállal felelősséget, mivel nem helyesli a “Zsablya-terv” megváltoztatását, vagyis a további két hágón való átkelést. "

Előzmény

Válasz

Ezt nem merném csak így kijelenteni, hisz a kornak megfelelően Árpád nem igazán lehetett egyke. Mit tud a testvéreiről:
Mint a legtöbb régi magyar dolog, így Kurszán személye sem tisztázott. Lehetnek vélemények, de azok annál nem igazán többek.
Badarság azt hinni, Álmosnak csak egyetlen fia lett volna. Az is tény, hogy Álmos idejében még több fejedelem volt. Kettes, de akár hármas fejedelemség is.
Mindenesetre Kurszán idejében keveset foglalkoznak Árpáddal. Nem véletlen, hogy a németekkel való tárgyalást is Kurszán vezette. Árpád csak Kurszán halála után került előtérbe. Kurszán veri ki a bolgárokat, ő foglalja el Pannoniát.
Mindezek arra utalnak, hogy Árpád testvére, de idősebbik testvére lehetett. Vélekedés, mint minden más!
Kurszán fiának teszik Ondot, neki Etét, Neki Kán és Kajánt. Utőbbi kettő nemzetségalapításra kap engedélyt. A fellelt Kán nemzetség címere, kőbe vésve, feltehetőleg piros – fehér – piro. A középső mezőben egy lépő párduc vagy oroszlán, balra néz.
Ez is uralkodói címre utal.

Pár vélekedés Kurszánról:

--„---A kendéről végeredményben a bizánci, török és nyugati források tükrében azt állíthatjuk, hogy legalábbis egyenrangú volt a kilencedik század végén Árpáddal, de mindig előbb említik Kurszán nevét Árpádénál. Nem zárható ki, hogy Kurszán jelentősebb volt Árpádnál.22
-----Az bizonyos, hogy az általunk 904 utánra tett vérszerződés nagy változást hozott a magyarság életében. Az elhalt Kurszán birtokait és hatalmát Árpád vette át, kíséretét a határokra tették ki.23 A kékkendek települései helynevekben ma is feltalálhatók. Kurszán népét pedig besorolták a többi törzs kötelékébe. (Tarján?)”…..



„Kurszán fejedelem.
Kurszán a főfejedelem tisztet töltötte be a honfoglaló magyarok élén, mellette Árpád volt a társfejedelem. A honfoglalás megszervezésében, lebonyolításában és vezetésében döntő szerepe volt. Halála után Árpád foglalta el a helyét, s mintegy fejedelmét megbosszulandó, 907-ben Pozsonynál megsemmisítő vereséget mért a bajor csapatokra. A honfoglalás gyakorlatilag ezzel befejeződött, a Kárpát-medence magyar uralom alá került.

Míg a régi bizánci és német írók két magyar fejedelemről, Árpádról és Kurszánról írnak, a muzulmán és bizánci forrásokból azt is tudjuk, hogy három személy között oszlott meg a főhatalom. Ez a három személy a kende, a gyula és a harka volt. A magyar krónikákból kiderül, hogy a kende (főfejedelem) Kurszán volt, a harka pedig Tétény (Töhötöm), s Árpád töltötte be a gyula, a katonai főparancsnok tisztségét. (Főképpen ez magyarázza, hogy miért is lett a hagyományban éppen ő a honfoglalás főszereplője.) „


„A kende címet viselo uralkodó Kündü fia Kurszán (ur. 895 elott-904) téli szállása az (Árpád-korban) Kurszánvárának nevezett, római nagy amfiteátrum mellett lehetett. Onnan vonulhatott csallóközi nyári szállására, míg a vezérlo hadúr, Árpád nyári szállása (a kezdetben Nagyszigetnek nevezett) Csepel-szigeten volt. Árpád (ur. 904-907) csak Kurszán halála (904) és az egyeduralom megszerzése után tette át székhelyét Óbudára, hol Anonymus szerint 907: eltemették egy forrás fölött (az utóbb Fehéregyházának nevezett helyen)” / Katolikus lexikon/

„A honfoglalás előtti arab források szerint Magyarországon szakrális kettős fejedelemség volt, akár a kazároknál, ahol a szakrális főkirály - kazár kagán és a magyar kende nem vett részt a napi ügyek intézésében, az ő léte őrködött népe sorsa felett, s mellette a hadvezér - a magyar dzsila, azaz gyula vitte a napi ügyeket, vezette a hadsereget. Egyes feltevések Álmosnak, mások Kurszán fejedelemnek tanúsítanak ilyen szerepet, amelyek természetesen kizárják egymást, hacsak nem Kurszán Álmos fia és Árpád bátyja nem volt, amit a későbbi Árpád-házi hagyomány eltitkolt, mert jogtalan utódlást mutatott volna, hiszen Kurszán utódai léteztek később is, mint a nemesi Kartal nemzetség. Ugyanakkor 948-ban Bulcsú harka vezetésével küldöttség járt Bíborbanszületett Konstantin udvarában, amelyik beszámolt a császárnak a magyarok fejedelmeiről, és ebben akkor szó sem volt szakrális fejedelemségről. Fejedelmet (arkhón), gyulát és harkát említ Bulcsú Konstantinnak, sőt Konstantin azt is írja, hogy „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…”, ami elég valószínűtlen, inkább valami illegitimitás eltitkolásáról van szó”

Előzmény

Válasz

Már bocsánatot kérek, de Kurszán sohasem volt Árpád testvére!

A vérszerződő magyarok táborában a kettőshatalmi rend szerint békében, esetünkben a sorban az utolsó és legdicsőbb HONEGYESÍTŐ harcainak időszakában a KENDE = Kendős, mint a női hatalmi ág, a politikai egység képviselője és akkori vezetője KÖND = Kond törzsfő fia = KURSZÁN volt a vezetője (Pallasz Nagylexikon), a feleségével egyetemben.
A magyarok másik hatalmi ága háborús időkben a GYULA = Gyújtó-láng, a katonai egyszemélyes főparancsnok volt, a vérszerződéssel Álmos megválasztott főparancsnok, majd a fia: Árpád-vezér.

Mikor elkezdődött a 8 évig tartó (894-902) honegyesítő háború, ebben az időben, mint ahogy a legenda is pontosan nevezi: ÁRPÁD-vezér volt az egyszemélyes hatalommal a Magyarországot egyesítő hadvezér. Háborúban a Kende is alávetette magát az egyszemélyes katonai vezetőnek, főparancsnoknak. A harcok győzedelmes befejezését követően ismét a Kende = Kurszán az ország politikai vezetője. Mikor orvul az ellenünk törő germán-bajorok az egész kíséretével 904-ben megölik, ismét Árpád lép a hatalom egyszemélyes katonai fővezérévé, egészen a legdicsőbb 907-évi pozsonyi-csata megvívásáig. Utána természetesnek tűnik - kende hiányában - , hogy az ő családja kezébe kerül át a legfőbb politikai hatalmi státusz, ami I. István koráig így is marad.

Ezután már természetes, hogy az egyszemélyes királyi államforma kerül bevezetésre, ahol már nincs szükség a kettős fejedelemség hatalmi rendszerének a fennállására.

Válasz

Petőfi történelmi tudása volt terítékén.
Azért tettem föl, mert a verseit szeretem. Az embert kevésbé tisztelem. Magánügy.
Kurszánt, a történészek, Álmos testvérének vagy Árpád idősebbik testvérének tekintik.
A korabeli német iratok nem említik Árpádot, csak az után, amikor Kurszánékat lemészárolták, Árpád bekebelezte Kurszán két törzsét. Ezek a folyamatos harcok miatt legyengültek
Árpád magához ragadta a hatalmat, megszüntette a kettős fejedelemséget.
Kurszán nemzetsége, az abból kiszakadt nemzetségek majd családok itt élnek. Ők mind Álmos vérei. Gondoljon a vérszerződésre, vagy Kán Lászlóra!
Nem valószínű, hogy Árpád egyke lett volna.

Előzmény

Válasz

http://www.youtube.com/watch?v=QlVE1VhUGoM

Válasz

"Petőfi eléggé ellentmondásos figura. nem kellene róla vitázni. Olvassa mindenki a kedve szerint a verseit."

Parragh úr, akkor milyen okból tette fel ide Ezt a versét Petőfinek ? Nem az ellentmondásokat kell keresni, hanem a közös nevezőt...

Ha a maga korában vizsgáljuk Petőfit, semmiképp sem ellentmondásos. Én csak a hazafit látom benne.
Azt végkép nem értem, hogy Árpádot ki erőszakolta ránk ? Kurszán Árpád fiatalabb testvére volt, akit a bajorok tőrbe csaltak, és megöltek.





Hogy jön ide most a vércsoport

Válasz

Petőfi eléggé ellentmondásos figura. nem kellene róla vitázni. Olvassa mindenki a kedve szerint a verseit.
Az, hogy itt kik lakhattak, amikor Álmos népe ide bejött, Árpádot is ránk erőltették, hisz ő csak akkor került előtérbe, amikor Kurszánt meggyilkolták, addig a német oklevelek nem is beszéltek róla.
Tehát Álmos népe ide bejött, akkor itt találhatta az avar birodalom maradék népét. /Az Avar nép a Magyar egyik változata, Bíborban született szerint./
Előtte a Hun birodalomból itt maradtak élhettek. Ők viszonylag kevesebben, mert túlnyomó részük elment innen. Viszont a kalandozó magyarokkal sokan visszajöttek.
Érdemes olvasni Werbőczyt, ő még nem volt megfertőzve ideológiával, meg 500 évvel közelebb volt az államalapításhoz. Ezt írja:
"úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, a melyet most változtatott néven, az ittlakó magyaroktól Magyarországnak neveznek; még pedig ily módon:"
Vagyis feltehetőleg az Avar magyar névazonosság jelentkezik.
A vércsoportok kialakulása az emberiség történetében jól nyomon követhető.
Egy rendelkezésemre álló adat szerint a magyarországi gyakoriság a következő:
0: 31,54%, A: 41,92%, B: 18,25%, AB: 8,34%
Ezen túl az Rh-ban a pozitívak aránya 65 - 70 %
Dr. Péter György

Az "A" az északi része Európának és a Kaukázus déli lejtőjére jellemző.
A "B" a Kárpátoktól keletre.
A "O" inkább a baszk területre és Amerikára /indiánok/ jellemző.
Minthogy a magyarok ma is a Kárpát-medence ősi vércsoport eloszlását mutatják, ez az
eloszlás nagy mértékben különbözik mind Európa más lakóitól, mind pedig az úgynevezett
rokon népekétől, ezért joggal következtetünk arra, hogy a magyarság eredete a Kárpát-
medence. A magyarság mint nép, mint etnikum a Kárpát-medence szülötte.

Ki a magyar?

Nos, aki ismeri a saját vércsoportját, gondolkodhat. Lehet, hogy nem döntő jegy, de érdemes elgondolkodni rajta. Interneten nagyon jól kereshető.

Előzmény

Válasz

Petőfi védelmében : a "honfoglalás" szót annyira bevésték az emberek fejébe, hogy a ma átlag embere is ezt hiszi. ( Feszty-körkép, ahogy Petőfi idejében gondolták, ma már csak ellenségeinknek bizonyíték - én levenném Ópusztaszerről )
Holott a szkíta-magyar ősiség csak itthon nem elfogadott, a genetika pedig bizonyítja hogy a Kárpát-medence az otthonunk legalább 40 000 éve. Petőfi a pató-pálokat látja, és jogosan ! Főnemeseink nagy része idegen lovagokból lett, az ősi magyar az földművelő, állattenyésztő volt és mint ilyen nem tud kiállani harcosan jogaiért.
E nép szerencséje, hogy Álmos népe, mint harcos szkíták jöttek vissza és legnagyobb ünnepünket a 907-es pozsonyi csata emlékére kellene ülnünk ebben az országban!!!!

Idegen királyok, politikusok már rég betolták ide a magyar/trójai falovat, amiből évszázadok óta sunyin másznak, araszolnak elő magyarul beszélő belső ellenségeink... A magyar nemzet lelki ellenállása gyengül, a média káoszt idéz a fejekben, míg az ellenség harc edzett.

"Ráadásul lassan a belső ellenségeink száma is meghaladja a valódi magyarok egyedszámát. Kívül-belül az ellenségeink marcangolnak, hát mégis mi lesz a sorsunk? Erre válaszoljon valaki!"

Sajnos így igaz, amit tehetünk, lélek ébresztőnek : temessük újra lánglelkű 26 éves hősünket Petőfi Sándort.
Egy ország álljon a sírja mellett vigyázban !!!!
(ettől félnek a csúszó-mászók....)

Válasz

Talán Petőfi még nem ismerte a modern történelmünket. Ez lehet az ok.
Az viszont tény, hogy azok, akik magukat ősi magyarnak vallják, inkább ellenségeskednek, mint együtt lépnek. Meghallgatnak minden előadást, elmondják a véleményüket, majd hazamennek. Ez történik már sok éve!
Lehet, hogy nem gyávaságból , csak valami más okból menekülnek, ha közösen kellene tenni. Nem évente egyszer, de hetente. Rendszeresen, szervezetten.
Kifogás mindig van. Arra már a kutya sem kíváncsi.
Hiszem, hogy a magyar sok ezer éve él itt, de egyet mutasson, aki ezt magáról be is tudja bizonyítani!
Itt olyanok is hivatkozhatnak rá, akiknek semmi közük a magyarhoz. De ezt is bizonyítani kellene!
Maradjunk a földön, keressünk más összekötő kapcsot. Dolgozzunk, de csendben, nem kiabálva.
Mint a magyar mondja:
Dobbal nem lehet verebet fogni.
Mi lesz a sorsunk? Az, amit teszünk. Semmi!

Előzmény

Válasz

Mégha Petőfi is írta, ez a vers csúnya szóval egy merő tudtalanságot hordozó vers.
Csak az lenne a kérdésem, hogy mi okból tette fel ide a Parragh úr?

Ugyanis már ahányszor csak tudtam, megpróbáltam leírni, hogy a magyar nemzet, Magyarországot megvalósító törzseink azok nem ezer, hanem tízezer vagy százezer éve itt őslakói e földnek. Az idegenek, a nemzetiségeink a bevándorlók, nem mi!
Mi magyarok itt a Tisza táján nem lomhán és gyáván hagyjuk veszni országunkat, hanem az euro-atlanti ellenségeink százszoros túlerejével szemben már nem tudunk nyílt harcban felvenni a küzdelmet.

Ráadásul lassan a belső ellenségeink száma is meghaladja a valódi magyarok egyedszámát. Kívül-belül az ellenségeink marcangolnak, hát mégis mi lesz a sorsunk? Erre válaszoljon valaki!

Válasz