Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Királyi Kancellária: a Sándor-palota
A Sándor-palota a budavári Szent György téren található. A téren az 1760-as évektől a királyi palotát kiszolgáló fegyverraktár, laktanya, továbbá néhány polgári épület és egyházi intézmények kaptak helyet. A telek, amelyen a Sándor-palota áll, 1803-ban került Sándor Vince gróf tulajdonába.
A
tervezésről és az építkezésről mindössze egyetlen biztos dátum áll
rendelkezésünkre: 1806-ban „végezték be”. A palota déli orommezőjében a
befejezés évszáma ma is olvasható: MDCCCVI. Nem tisztázott teljesen,
hogy Pollack Mihály, avagy a bécsi Johann Aman tekinthető-e a
Sándor-palota szellemi atyjának, szakemberek szerint azonban a palota
rendkívül gondos belső kialakításában a letisztult Pollack-stílus érhető
nyomon.
A palota első lakói Sándor Vince gróf és felesége,
Szapáry Anna grófnő voltak. Személyük a nádori udvar környezetében tűnik
fel, nemegyszer a társasági élet szervezői, a palotabéli ünnepségek,
bálok és más reprezentatív események arculatának meghatározói között.
Fiuk, Sándor Móric - aki 1805-ben már itt születhetett -, legendás lovas
bravúrjaival és különcnek nevezhető viselkedésével szerzett kétes
hírnevet.
A Sándor-palota története szorosan összefonódott a magyar történelemmel. Az 1850-es években Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári kormányzója használta az épületet. A kiegyezést követően egészen a második világháború végéig a miniszterelnök székhelyéül és rezidenciájául szolgált. Budapest ostromában a palota súlyos károkat szenvedett, egyes részei csaknem teljesen megsemmisültek. A részlegesen helyreállított épület egészen a 2000-es évek elejéig használaton kívül volt. A 90-es években megkezdődött régészeti feltárásokat követően a teljes helyreállítás 2002-ben fejeződött be. 2003 februárja óta a Sándor-palota a Köztársasági Elnöki Hivatalnak adott otthont, 2008-tól a Királyi Kancelláriának.
A palota történetéről, felújításáról és jelenlegi állapotáról olvashatnak az érdeklődők, ahol számos archív ábrázolást, a jelenlegi állapotról készült fotókat és egy virtuális túrát is megtekinthetnek.
Ugyancsak
itt tájékozódhatnak a palota 200 éves évfordulója alkalmából szervezett
programokról.
www.keh.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Csaba királyfi története az önálló szabír dinasztia története
dxMQICxluuDZnCpV