Hosszú idő eltelt azóta, hogy az első címert megcsodáltam, és aprólékosan végigböngésztem a rajta lévő, furcsa, a természetestől eltérő motívumait - írja Polgár Marianne Heraldikai érdekességek/1. címmel a Keresztély Értelmiségek szövetsége oldalán. Mégis, fogalmaz, a mai napig elcsodálkozom egy-egy érdekes heraldikai ábrázoláson. Ezekből a szokatlan címerekből mutatok be egy csokorra valót.

malomvizi gróf Kendeffy Elek címere a Farkas utcai református templomban  

Az első csoportba a helytelen címerábrázolásokat sorolom. Ezek közül is a leggyakoribb, amikor összekeverik a heraldikai jobb és bal oldalt. Debrecenben őriznek egy szép 48-as zászlót, amelyen a magyar címer Árpád-sávos és kettős-keresztes mezeje fel van cserélve. A kolozsvári Farkas utcai református templom fehérre meszelt falain és padjain gyönyörű címerek sorakoznak. Ezek közül az egyik malomvizi gróf Kendeffy Elek (1740–1783) halotti címere, amelynek latinból fordított szövege: „nemzetségi címere méltóságos és nagyságos néhai malomvizi gróf Kendeffy Elek úrnak, ő szent császári, királyi és apostoli felsége tényleges titkos tanácsosának…” Ez a címer koronából kiemelkedő, bal felé fordult, lövésre emelt íjat tartó férfialakot mutat, s ez a leírás és ábrázolás szerepel sok heraldikai kiadványban is. Ezekkel ellenkező Vajay Szabolcs társadalomtörténész A máltai rend magyar lovagjai című művének címerleírása: „Kék pajzsban lebegő, ötágú leveles arany koronából jobbra növekvő, veres zubbonyos, fekete nyakravalós és hegyes süvegű kun vitéz, arany íjára ezüst tollú, arany nyílvesszőt feszít maga előtt.”
Más furcsaság, amikor – valószínűleg a heraldikai ismeretek hiánya miatt – szabálytalan címerek születnek.

 a Hunyadi-Buzás család címere

Erre jó példa a Hunyadi-Buzás család címere, amelyre az adományozó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613– 1629) zárt hercegi koronát rendelt. Így a köznemesi rangra emelt iskolamester címerében a sisakra heraldikai korona helyett rangjelző korona került. A rangok kifejezésére íratlan szabályként a sisakok számának növelését is kezdték alkalmazni, de ebből csak nagy kuszaság keletkezett. Öt sisak szerepel például a gróf kollegradi Kollonitz család címerén, hét a német eredetű gróf Schönborn család pajzsán, sőt ugyanennek a családnak tagja, Frigyes Károly (1729–1746) már csak tizenegy sisakos címerrel érte be. Természetesen a sisakok számának emelkedésével a sisakdíszek száma is növekedett. Ezek a címerek a folyamatos bővítések következtében túlzsúfolttá, s ez által kevéssé esztétikussá váltak, teljesen eltávolodtak a hajdani lovagok egyszerű, a gyors felismerést szolgáló címereitől. 

Balázs Mór címere

Végül két olyan címert mutatok be, amely motívuma egyedülálló. A korábbi címer 1684-ből származik, a dombói Székely család kapta. A pajzs kék mezejében jobbra fordított orgona, amelyen balra fordult, szürke prémmel szegélyezett lila ruhás férfialak játszik. Balra, az orgonát fujtató fehér ruhás férfi áll. Késői címereink közé tartozik Balázs Mór címere. I. Ferenc József 1886-ban nemességgel és címerrel tüntette ki a Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. vezérigazgatóját „a budapesti földalatti vasút létrehozásában szerzett kiváló és elévülhetetlen érdemeiért”. A címerpajzsban így a földalatti és a szerelvény képét láthatjuk.