Az égboltot leképező földi energia-rendszerünk legnagyobb léptékű elemét tekintve számos – az eddigieket is megerősítő – észrevételt tehetünk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy vizsgálatainknak még csak az elején tartunk, azaz az alább következő megállapítások és különösen az ebből adódó következtetések számos ponton módosulhatnak.

Mielőtt eddig beazonosított csillagösvényeinket számba vennénk, kezdjük a talán legfontosabbal: az eddigi mérések arra utalnak, hogy egy nagyobb földrajzi egységet tekintve (az Urál-hegységtől Bretagne-ig és Svédországtól Kréta szigetéig történtek ellenőrző mérések, azaz nyugodtan beszélhetünk európai léptékről) a csillagösvények a Kárpát-medencében sűrűsödnek össze a Tejút-energiák helyi központját alkotva! Azaz a magyarság természetes élettere ebből a szempontból is a Nyilas minőséghez tartozik!

Úgy tűnik, a táj és a nép (és az ember) harmónikus együttműködésének alapvető feltétele ez az egyezés. Vagyis a külső és belső természet összhangja, ami egyben a hazaszeretet egyik mozgatója is.

Bárcsak mindenki megtalálná ezt az összhangot, ami maga is hármas léptékben bontakozik ki.

A nagyobb földrajzi (táji) egység szellemi rezgésébe illeszkedik az adott nép természetes életterének endémikus karaktere, amely a kisebb tájegységek különböző szellemi arculatát egyesíti egy magasabb megnyilvánulás irányába. A hierarchikus működés tehát itt és így is tetten érhető.
Most pedig következzenek az eddig beazonosított csillagösvények megtalálásuk sorrendjében, az útjukba eső, neveik vagy szakrális földrajzi jelentőségük alapján fontosabb települések, földrajzi helyek felsorolásával (ne feledjük: már az első vizsgálatok során is feltűnt, hogy az egy-egy ilyen vonulat mellett fellelhető földrajzi névanyag ismétlődést mutat!).

CSILLAGÖSVÉNY I.: Radna – Dombegyháza (Atilla temetési hagyománya!) – Szarvas (mellette a hajdani Fehéregyházával; Szarvas pedig a Kárpát-medence közepe! ) - Tápiószentmárton (Atilla-domb!) – Máriabesnyő – Vác (váci szarvascsoda színhelye!) – Garam-völgye

CSILLAGÖSVÉNY II.: Radna – Dombegyháza – Csaba - Mágor (Csolt-monostor!) – Szeghalom (Szent László!) – Kaba – Zelemér (Atilla-monda!) – Balmazújváros (Etellaka-puszta, melyhez Atilla birodalmi székhelyének mondai hagyománya kötődik!) – Tokaj – Gönc(zempléni Nagy-Kőrös-hegy)

CSILLAGÖSVÉNY III.: Baja – Kalocsa (érseki székhely!) – Dunapataj – Solt (Tétel-hegy!) – Dunavecse – Csepel-sziget – Piliscsaba – Esztergom (érseki székhely: mivel együtt „pulzál” Kalocsával, így érthetővé válik, hogy a koronázáskor miért helyettesíthette az esztergomi érseket - akadályoztatása esetén - kizárólagosan a kalocsai érsek!) – Garam-völgye Ha az első csillagösvényt úgy tekintjük, mint a „szarvasság” egyfajta megvalósulási útját és összevetjük ezt azzal az érzékelhető tendenciával, hogy a harmadik csillagösvény előszeretettel „vonzódik” az érseki székhelyekhez és e két csillagösvény metszési területe éppen ott található (Garam-völgye), ahol Szent István királyunkat felövezték, okkal adódhat a feltételezés, hogy ez a két energia-ösvény szerepet kaphatott az ősvallás nyugati kereszténységre történő „áthangolásában”.

CSILLAGÖSVÉNY IV.: Nagyvárad (Szent László temetkezési helye!) – Mágor (Csolt-monostor) – Szeghalom (Szent László) – Szarvas – Solt (Dunapataj) – Paks – Koppány –Somogyvár (Koppány hajdani székhelye, Szent László első temetkezési helye!)

CSILLAGÖSVÉNY V.: Villány – Solt (Dunapataj) – Monor –Tura - Hatvan – Pata – Mátraszentimre (Piszkés-tető) – Mátraszentlászló – Istenmezeje - Vaskapu

CSILLAGÖSVÉNY VI.: Budvár(Székelyudvarhely) – Deés(?) - Nagykároly – Nyírbátor – Máriapócs –Tokaj – Mád – Szendrő (Szalonna) – Jósvafő (Aggtelek)

CSILLAGÖSVÉNY VII.: Nagyszentmiklós (kincslelet!) - Csanád (hajdani Marosvár, Ajtony székhelye) – Királyhegyes – Székkutas – Árpádhalom – Szarvas – Kunhegyes – Tiszaderzs – Kisgyőr – Miskolc (Diósgyőr) – Edelény – Szendrő (Garadnapuszta) – Szár-hegy

A mérésekből eddig ennyire futotta. További hét ösvényt is megtaláltunk már, azonban ezek vonulata még nem végig tisztázott. Közülük hat a Börzsönyben találkozik, mely e hegység lokális energia-központ jellegét valószínűsíti.

Born Gergely