Közérdekű bejelentés nyílt levélben

Miután jogosulatlanul és rendszeresen megakadályozzák, hogy közérdekű bejelentéseink az Országgyűlés elé kerüljenek, nyílt levél formájában tesszük közzé követeléseinket a hatalom bitorlóival szemben.

Az ősi magyarok utódaihoz, emlékezetül:

„A magyar nemzet háromszáz esztendőn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai, és a hazának háládatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint a minővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők.

Ha most a magyar nemzetnek minden fia, a ki csak karját bírja, fel nem kél hazáját védeni, akkor kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit őseid vérrel szereztek, árulással szétdarabolják. A magyar földet, mit véres verejték közt míveltél, s mit a magyar nemesség, a király gonosz tanácsosai daczára, szabaddá tett, rácz rablók és illyr pártütők közt osztják ki, s téged, szegény elárult magyar nép, ki fognak irtani az élő nemzetek sorából, hogy szegény hazádnak még csak neve se maradjon fenn.

Nem! Ezt az örökkévaló isten nem engedheti. A magyar nemzet, melynek hűségéért, hosszas, türelmes szenvedéséért most ily alávaló hitszegéssel, ily rút hálátlansággal fizetnek, nem lehet oly gyáva, hogy védtelenül hajoljon meg a gyilkosok előtt és veszni hagyja szegény hazáját, zsákmányul a hitvány árulóknak.”

Pest, 1848 szept. 23-ikán.                                    Kossuth Lajos

Aranybulla ellenállási záradéka:

„Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.

A szokásjog alapján:

… Semmilyen földi hatalomnak sem áll jogában olyan törvényt, rendeletet, vagy utasítást kiadni, amely a magyar nemzetet létében veszélyezteti, jogainak gyakorlásában korlátozza, kötelmeinek teljesítésében akadályozza, még akkor sem, ha erre a nemzet többsége felhatalmazná arra.

A múlt tapasztalatai, a mindenkori jelen rendezetlen állapota, valamint a jövő iránti felelősség időtlen parancsa, hogy a szokásjogra épülő Magyar Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát a magyar nemzet tagjai kinyilvánítsák.

A hatalom bitorlóihoz:

Önök az 1949. évi XX. törvényre való hivatkozással játszanak törvényesdit, alkotmányosdit.

1949. évi XX. törvény – A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

…

7/A. § (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg.

…

II. fejezet

Az Országgyűlés

19.§ (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;

…

Fentiek értelmében a jelenleg megválasztott Országgyűlés jogosult alkotmányozni. Azonban, a fent idézett ’49. évi XX. 2. § (2) és (3) pontjában foglaltak szerint:

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Magyar testvéreim! Éljünk a fenti törvények adta jogunkkal és KÖTELESSÉGÜNKKEL!

A népszuverenitás közvetlen gyakorlása törvényes lehetőség, ugyanakkor a (3) pont szerint kötelesség a hatalom kizárólagos birtoklása elleni fellépés.

Büntetőjogi tényállások sorával bizonyítható, hogy a jelenlegi hatalomgyakorló törvénytelen eszközök alkalmazásával kaparintotta meg az ország vezetői pozícióit (lásd a TEMPO – Párt peresített beadványait), és jelenlegi politikájával a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik. Utóbbira elegendő bizonyíték, hogy visszaélve a parlamentben elfoglalt minősített többségével, új, jogforrás nélküli alkotmányt akar ráerőszakolni a nemzetre.

Fentiekre tekintettel, továbbá az új alkotmány-tervezet ismeretében mindenki tudomására kell hoznunk, hogy a jelenlegi magyar országgyűlésnek nincs joga alkotmányozni!

A magyar nemzetnek van hatályos alkotmánya, a Magyar Történelmi Alkotmány, amely szokásjogként él minden magyar tudatában, és amelyet nem helyezhet hatályon kívül emberi hatalom. Erre garancia az égiek és a magyar nemzet között megköttetett szerződés, amelynek megtestesült képviselője a Szent Korona.

A szokásjog és a Szent Korona felügyelete alatt hozott, el nem évült írott törvények szerint, az ország házában hangoskodók csak bitorolják a hatalmat, jogtalanul törvénykeznek, kötnek megállapodásokat.

Hazánk földje, az Árpáddal bejött 108 Nemzetség saját tulajdona lett, a törvényeink szerint ez a tulajdon el nem adható, abból az örökös ki nem zárható. Mint az eredeti tulajdonosok leszármazottjai követeljük a Szent Korona Alkotmányát elismerni, mint a Magyar Nemzet Alkotmányát!

Követeljük, hogy az örökölt, ősi tulajdonunkon a törvényes tulajdonos határozza meg, hogy mi történhet.

Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága 1944. március 19-én a német megszállás okán De Facto, megtört, azonban az 1939-es törvényesen megválasztott és soha fel nem oszlatott Országgyűlés maradéka, 1947. augusztus 20-án a bajorországi Altötting-ben kimondta a Szent Korona jogfolytonosságát. Ennek okán De Jure, a Szent Korona Alkotmánya mind a mai napig hatályos, a Magyar Apostoli Királyság mind a mai napig létezik, csak működésében erőszakos módon akadályozott, így provizórikus – átmeneti – állapot áll fenn.

A jelenleg alkotmánynak nevezett írott jogszabálygyűjtemény jogforrásaként szolgáló 1949. évi XX. törvényt az akkori hatalom önkényesen, a nemzet megkérdezése nélkül, erőszakkal vezette be, mégis a hatalom a törvényhozó és végrehajtó intézményeit, idegen erő sugallatára, arra hivatkozva működteti, hatalmi szóval határozza meg a lét-, a birtok- és cselekvési jogok viszonyát, amikkel végletesen szembe helyezkedett a Szent Korona történelmi alkotmányával. Bár 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a harmadik köztársaságot, a jogtechnikai jogfolytonosság az önkényuralmi rendszerrel megmaradt, így annak minden módosítása is törvénytelen. Ugyanakkor, a történelmi alkotmány folytonossága továbbra is erőszakkal korlátozott.

Az elnyomatásból, üldöztetésből ismét életre kelt Magyar Nemesi Rend – mint a Szent Korona tulajdonának szokásjog alapon a birtokosa – jogfolytonos a nemzetségek rendi tagságával, Árpád fejedelem bejövetelétől számítva.

Követeljük, hogy ne tapossák el a magyarok saját, ősi Alkotmányához való jogát, ne tiporják több millió ősi magyar leszármazott elidegeníthetetlen jussát!

1.    Követeljük, hogy Magyarország Alkotmánya a Magyar Történelmi Alkotmány – más néven nevezve a Szent Korona Alkotmánya – legyen haladéktalanul és maradéktalanul!

2. Követeljük, hogy haladéktalanul adják át a hatalmat azoknak, akik ősi magyarok és az eredeti tulajdonosok örökösei, vagyis az ősi nemesség és a jobbágyság mai leszármazottjainak, akik még most is több millióan élnek ebben a Hazában! Ők a Szent Korona tulajdonának kizárólagos birtokosai, ők rendelkezhetnek e birtokok felett.

Budapest, 2011. március 15.

                                                                                                     Koronatanács