Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nemrég jelent meg a Testamentum, magyar végrendeletek gyűjteménye című kötet, amelyben a 16. századtól napjainkig, Báthori Istvántól Örkény Istvánig számos politikus, művész és író végakarata olvasható.
A könyv, ahogy egy kritikus fogalmazott, olvasmányként is érdekes, sőt regényes.
Több ezer hagyatékot - az 1800-as évektől napjainkig - őriznek Budapest
Főváros Levéltárában. Csiffáry Gabriella, a levéltár főmunkatársa -
egyben a végrendelet-gyűjtemény szerkesztője - tapasztalai alapján
mondja: idehaza gyakori a családi titkosítás. Irataik többsége a
nyilvánosság számára hozzáférhetetlen. A személyes dokumentum a
keltezésétől számítva hetven évig nem kutatható, és megesik, hogy az
örökösök a további zároláshoz is ragaszkodnak.
Régóta vita levéltárosok között: a magánéletet érintő végrendeletek a
nyilvánosságra tartoznak-e vagy sem. Van, aki úgy véli, éppen a
személyes irat a leghitelesebb történeti forrás, nélkülözhetetlen a múlt
vizsgálatához. Csiffáry is azt vallja: a családi memoárok révén jobban
érthető a történelem.
Bocskai István és Bethlen Gábor végrendeletében a hagyományos vagyoni
rendelkezésen túl politikai iránymutatást is hagyott az utókorra, hogyan
válhat szabaddá a nemzet a három részre szakadt Magyarországon.
A két erdélyi fejedelem írásos testamentumának csak a másolata maradt
fenn, ahogyan a legtöbb 16-18. századi vagy akár korábban kelt
okiratnak. Thököly Imre fejedelem végrendeletéről - amelyet tíz nappal
halála előtt írt - anynyit tudni: valamikor felvidéki fióklevéltárból
jutott Magyarországra, idehaza azonban nincs nyoma közgyűjteményben.
Egyébként az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kézirattárába is több
végrendelet került különféle családi hagyatékok részeként. Itt található
Báthori és Bocskai végrendeletének másolata, illetve - többek között -
Egressy Gábor, Vajda János, Móra Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky Endre
eredeti testamentuma. Karsay Orsolyától, a kézirattár vezetőjétől
tudjuk: Bocskai és Báthori iratmásolatait a Történelmi Társulat helyezte
letétbe 1924-ben, Móra végrendeletét és több kéziratát az OSZK
vásárolta meg az Állami Könyvterjesztő Vállalattól '58-ban.
Bajcsy-Zsilinszky Endre írásos végakarata - amelyet börtönben írt
vécépapírra - 1963-ban került a gyűjteménybe több személyes
dokumentummal, politikai memoárjával együtt.
S most nézzük néhány híres testamentum tartalmát. Petrőczy Kata
Szidónia, az első magyar költőnő, Thököly unokahúga végakaratában a
legkedvesebb tárgyairól is rendelkezett, sőt részletezte, lányai közül
kire melyiket hagyja: ?Klárának az asztali órámat, hogy megemlékezzék
minden órában az én anyai intésimről, azokat kövesse s az Istent félje,
Katicának hagyom a nagy Srib-Tischomat az üvegen belül való egyetmással,
a halott fejér órámat, az ivópoharamat és az ezüstös legyezőmet;
Sophinak hagyom az ezüst mosdómedencémet s a kijáró nyelű késemet...?
Vajda János félt a tetszhaláltól, végrendeletében így írt: ?Testem
okvetlen, minél apróbb részletekre fölbontassék, agyam, szívem, gyomron
kivetessék, és fölapróztassék...? Baumgarten Ferenc végrendeletileg
irodalmi díjat alapított 1923. október 17-én: ?Magyarországon fekvő
minden ingó és ingatlan vagyonomat egy, a nevemet viselő
örökalapítványnak hagyományozom, melynek céljául szűkölködő magyar írók
anyagi gondjainak enyhítését tűzöm ki.? (Baumgarten-díjat kapott például
Juhász Gyula, Tamási Áron, Krúdy Gyula, Nagy Lajos, Illyés Gyula.
Utoljára '49-ben osztották ki a díjat.)
Somlay Artúr 1950-ben jegyezte ?szellemi végrendeletét?, amikor Major
Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója minden színészt arra kötelezett:
politikai önigazolásból írjon életrajzot. Somlay elkeseredett és dühödt
sorokat hagyott hátra: ?Szörnyő gondok között hagyom el az életet, amely
nem sok gondtalan percet engedélyezett nekem. A gyermekeimre gondolok.
Sírfeliratom legyen: Az emberek veszedelmes közelségében éltem
meglehetősen hosszú ideig. Most talán biztonságban vagyok.? (Somlay
1951. november 10-én öngyilkos lett.)
A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik Tersánszky Józsi Jenő 1944-es
vádiratszerű testamentumát. Akkor írta zsebnoteszába, amikor feleségét,
Molnár Sárit gettóba zárták. Az író megtagadja rokonságát, mert az nem
segített nekik, s elátkozza az Egyesült Nemzeteket, Angliát, Amerikát és
a Szovjetuniót: ?Elhatároztam tiszta ésszel és csorbítatlan akarattal,
hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha
közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar
sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek tartok. Szálasi
vérebeinek viszont nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával
nejemmel együtt rajtam a szokásos megkínoztatást elkövessék. Elég adag
cián van birtokomban...?
Mellesleg a múzeum az 1800-as évek elejétől gyűjti az írói hagyatékokat.
Így került ide - egyebek mellett - Jókai Mór, Kölcsey Ferenc, Tamási
Áron, Márai Sándor végrendelete. De itt található Füst Milán ?tréfás?
testamentuma is: ?A szobromon pedig legyen egy nagy szivar!... Jégtörő
Mátyás napján aztán egyik hű barátom másszon fel hozzám, s attól fogva
szolgáljon a tűzzel, mind az idők végéig, úgy legyen. K. F.-re gondolok,
mivelhogy tudvalevőleg serény és pontos, sosem késik el és hű a kegyes
szolgálatban is - ezen felül pedig remélem, úgyis örökéletű! Továbbá:
egy jó tál tojásos galuska is elkél, legyen az is ott bronzból...?
Örkény István végrendeletének - 1979. január 25. - eredetije a család
hagyatékában van. A Testamentum-kötet az ő végakaratával zárul: ?Nemcsak
vérszerinti rokonaimra, hanem barátaimra és ismerőseimre is szeretettel
és hálával gondolok. Nincs bennem indulat vagy harag senki iránt: több
jót kaptam az emberektől, mint amennyit adni tudtam. Sorsomat
befejezettnek érzem. Kérem, ne maradjon utánam gyász.?
Csiffáry Gabriella történész-levéltáros szerint a következő
generációknak már nem lesz mit kutatniuk. Az 1900-as évek közepétől
ugyanis inkább a formális végrendelet - a jogok, vagyon tisztázása - a
jellemző. Már nem szokás a családi memoár, levelezés gyűjtése és
megőrzése.
168 óra
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A Magyar Szakrális NŐ
A magyar szakrális királyság intézményének helyreállításához
Szent könyvünk - a Magyar Biblia
Szent könyvünk - a Magyar Biblia 2