Királyság: Hogyan él egy mai király? - Árpád-házi Daka József története

Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 361 fő
  • Képek - 372 db
  • Videók - 240 db
  • Blogbejegyzések - 198 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 58 db

Üdvözlettel,

Szakrális Királyság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 361 fő
  • Képek - 372 db
  • Videók - 240 db
  • Blogbejegyzések - 198 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 58 db

Üdvözlettel,

Szakrális Királyság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 361 fő
  • Képek - 372 db
  • Videók - 240 db
  • Blogbejegyzések - 198 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 58 db

Üdvözlettel,

Szakrális Királyság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 361 fő
  • Képek - 372 db
  • Videók - 240 db
  • Blogbejegyzések - 198 db
  • Fórumtémák - 12 db
  • Linkek - 58 db

Üdvözlettel,

Szakrális Királyság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 


































Árpád-házi Daka József Magyarország megkoronázott királya él


"Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.


A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.


Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:

"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.


Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."


A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott."



Hát ez hihetetlen! Nem is tudtuk, hogy van királyunk! Hogy lehet ez? Nézzük meg sorjában, kezdjük a legelejéről.


(Összefoglaló a 2010.március 20.-i előadásról)

 

Történeti leírás 1220-tól 1944-ig - Az utolsó Árpád-házi király megkoronázása és kormányzó helyettessé választása 1944. június 25-én

 

A kezdetek

1242 évben megszállták Magyarországot a tatárok (Batu Kán vezetésével) és a mongolok, akiknek a vezére Kadan Kán volt. Ez időben Ogadej Kán fia Kadan Kán, mint a mongol birodalom trónörököse vezette a győzelmes hadjáratot.
A tatárok Dzsingisz Nagy Kán halálakor visszavonultak abból a célból, hogy Batu Kán elfoglalja a trónt, de mivel nem vérbeli leszármazott volt, nem követhette Dzsingisz Kánt a trónon.
Ogadej volt a Nagy Kán elsőszülött fia, így ő lett a mongol birodalom császára. Ogadej császár fia Kadan Kán maradt, mint megszálló, a mongol hadsereggel Magyarországon.

IV.Béla király szerette volna a harcot egyenlő eséllyel felvenni, majd az országot újjáépíteni. Ezért fordult IV.Sándor pápához segítségért, és kért a beözönlött mongol-tatár hadak visszaszorítására 1000 fő számszeríjászt. A pápa elutasította a kérést, egyúttal ajánlással élt IV.Béla Magyar Király felé, hogy legyen hős a kereszténység védelmében, és temetkezzen népével együtt az ország romjai alá.
Ogadej császár tervei szerint készült egy menetben Nyugat-Európát is meghódítani. Felajánlotta IV.Béla királynak a szövetségét, ami szerint, ha teljesíti felajánlását, hadai kivonulnak Magyarországról. Szándéka komolyságát bizonyítandó házasságkötést ajánlott, amikor felkínálta leányát, hogy IV.Béla király István fia vegye el feleségül, vagy másik lehetőségként IV.Béla adja feleségül legkisebbik leányát, Jolandát (Jolán) Ogadej császár fiához, Kadan Kán trónörököshöz.
IV.Béla tanácsot kért IV.Sándor pápától, aki tiltotta a felajánlott házasságokat azzal az indokkal, hogy később bonyodalmakat okozhat egy idegen vérű házasság a trónutódlásban.
IV.Béla – aki mindenképpen újjá akarta építeni az országot – azonban belement a felkínált házasságba, és titokban leányát feleségül adta Kadan Kánhoz. Még a királyi család tagjai sem tudtak erről a házasságról.

(Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 1893. II. kötet, 300. oldal)


A mongolok ígéretük szerint kivonták csapataikat Magyarország területéről, majd elvonultak Mongóliába.

Jolanda 14 éves volt, rendkívüli szépség, aki ezáltal olyan erős hatással bírt Kadan Kán felett, hogy rá tudta venni, mondjon le a trónöröklésről, és telepedjenek le Szeged városába. Szegeden Kadan Kán a neve betűit megkeverte, abból az n betűt kihagyta, és így lett a családfő új bújtatott néven DAKA, aki átkeresztelkedett katolikus vallásra.

Az ország újjáépítése idején IV.Béla, fiát, Istvánt kinevezte Erdély fejedelmének, de neki egész Magyarország kellett volna. Emiatt a IV.Béla és István között olyan feszült, ellenséges viszony alakult ki, amely a haderő megosztásához, fegyveres összecsapáshoz vezetett.
IV.Béla attól való félelmében, hogy fia a harcok során elesik, döntésre kényszerült, ami szerint Jolanda ága legyen ez esetben a "trón várományosa".

Közben Jolandának született egy fia, akit a nagyapjuk után Bélának kereszteltek.
Sajnos a létrejött titkos, de mégis nagyon boldog házasság csak rövid ideig tartott, mert a férj, Kadan Kán (DAKA) a frigy után 5 évvel, fiatalon meghalt.


Kadan halála után Jolanda férjhez ment Boleszló Kalinczki herceghez (később Lengyelország Nagyhercege), aki soha tudomást nem szerzett a megtörtént titkos házasságról.
IV.Béla titokban nevelőszülők segítségével neveltette fel unokáját.


A gyermek teljes neve: Árpád-házi Daka Béla volt. A nagyapa a biztonság kedvéért elhagyta a gyereknél az Árpád-házi nevet, és csak Daka Béla maradt, így soha nem derült ki a kiléte.


Ezt a nevet az utódok is 750 éven át viselték.
Amikor nagykorú lett, tudomására hozta apja titokban tartott származását, és kérte, hogy amikor neki is lesz gyermeke, akkor a halálos ágyán eskü mellett mondja el a titkot legidősebb fiának, és azt, hogy a leszármazás titkát majd ő is ugyanúgy adja tovább.

IV.Béla óvatosságát indokolta, hogy ha szükségessé válna, akkor ez az ág biztosítaná a trónöröklés jogfolytonosságát.
A király akkor még nem is sejthette, hogy ez az ág 750 évig fennmarad apáról fiúra, teljes titoktartásban.


A család fennmaradása sok-sok nehézség, harc mellett történt. Üldöztetés, vagyonelkobzás, stb. Történelmi tény, hogy az egyik Daka leszármazott lett Hunyadi János király étekmestere.
Elérkezett 1849 éve, amikor Daka Ferenc, álnéven Kossuth Lajos titkos tanácsosa lett, mint katona- és nemzetőr ezredes.
1849. április 14-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban a Habsburg-ház trónfosztásának nagy történelmi eseményén is részt vett. Később Petőfi Sándor legjobb barátjává lépett elő, mivel ő volt mindig a békebíró, amikor Petőfi és Kossuth vitatkoztak. Köztudott volt, sőt, szóbeszéd tárgya lett, hogy ők ketten soha nem egyeztek.

 

Petőfi neki ajándékozta a Nemzeti dal első példányát, amit saját kezű dedikációjával igazolt. Ezt a történelmi relikviát ma is családi irattáramban őrzöm.


A szabadságharc bukása után dédnagyapámat a Habsburg pribékek elfogták, és a császár halálra ítélte. A kivégzés előtt a foglár kiengedte Őt, és a fogvatartott 25 hazafit.
Mindannyian megmenekültek, Amerikába emigráltak, és Detroit városában telepedtek le. Dédnagyapám e nagyvárosban élte le életét, ott is halt meg.


Nagyapám, Daka Mihály 1879-ben a szegedi nagy árvíznél csónakkal 300 ember életét mentette meg. Vágó Pál festőművész festményén - ami a Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban látható – az a jelenet van megörökítve, amikor nagyapám a csónakban ül, és a császárnak jelenti, hogy 300 embert mentett meg a biztos halálból. A császár ezért báró előnevet adományozott számára. Nagyapám mesélte apámnak, hogy a bajusza alatt mormogta: "Ha te tudnád, ki vagyok, akkor felakasztatnál, és nem báró előnevet adnál".
Nagyapám, aki érezte, hogy a császár emberei a nyomában vannak, a Bánátban található Óbéba nevű kis eldugott faluba menekült - ma a magyar-román-szerb hármas határ közelében fekszik - hogy a császár utol ne érje. Ott is halt meg.

A szabadságharc bukása után a Habsburg dinasztia uralta Magyarországot, sok szenvedést okozva az országnak.


1918-tól 1945-ig

A magyar nemzet sorsát tragikusra fordító I. világháború után bekövetkezett 1918-ban az őszirózsás forradalom, amely gróf Károlyi Mihály elnökletével megvetette a később Kun Béla vezette tanácshatalom alapjait.

Magyarország felett már új, mindent elpusztítani látszó viharfellegek gyülekeztek, amikor a Tanácsköztársaság idején, Szegeden a nemzet megmentésének szándékával szerveződött az ellenforradalmi kormány, amelyben Horthy Miklóst jelölték hadügyminiszternek. Kemény harcok és diplomáciai csatározások után 1919. szeptember 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. A nemzetgyűlés miután másképp nem tudta áthidalni a IV.Károly király visszavonulásával keletkezett provizóriumot, így 1920. március 1-jén az kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. 1920 októberében, ezúttal a magyar országgyűlésben ismét sor került a Habsburg dinasztia trónfosztásának megszavazására.



Családunk története

Családunk története úgy alakult, hogy mivel szegediek voltunk, ott ismerkedett meg apám Horthy Miklóssal, aki szintén katonai szolgálatot teljesített az I. Világháborúban.
Apám később kilépett a hadseregből, és a vasútnál helyezkedett el.
A szegedi ismertség útján tájékoztatta a hadügyminiszter urat, hogy a DAKA család IV.Béla király egyenes ági leszármazottja. Ezzel Horthy Miklós tudomására jutott, hogy nem halt ki az Árpád-ház, valamint örömmel vette azt is tudomásul, hogy apámnak éppen fia született, amivel sikerült az Árpád-ház jogutódját biztosítani.

Az első szülött fiúgyermek én voltam, aki 1919. június 25-én, Szarvason láttam meg a napvilágot.

A trianoni diktátum alapján román megszállás alá esett Nagyszentmiklós, ahol akkor laktunk, így automatikusan román állampolgárok lettünk.


Groza Péter apám jó barátja volt, és az ő segítségével kapott egy igen komoly beosztást a román vasútnál. Az ottmaradást még az is indokolta, hogy a szomszéd faluban, Ócsanádon laktak anyám nagyszülei. Apám édesapja Szegedről elmenekült a már ismert okok miatt Óbébára, ami közel van Nagyszentmiklóshoz. Tehát ezek az okok bírták rá apámat, hogy Romániában maradjunk.
Ketten vagyunk gyerekek, a nővérem: Daka Mária. Az ő ága viszi tovább az Árpád-házi dinasztiát, mivel nekem nem született gyermekem.

Groza Péter segítségével bekerültem a repülőtiszti iskolába, ahol 1940 évben, mint jó tanuló, főhadnagyként végeztem. Mégsem vezethettem repülőt, mert magyar származású voltam, ezért csak távírász lehettem.


1940-ben Erdély hovatartozása miatt a két ország között igen feszült légkör uralkodott, és akkor minden jel arra mutatott, hogy háború lesz. Ezért én akkor úgy határoztam, hogy átjövök Magyarországra.


1940. december 4-én behívót kaptam a Magyar Hadseregbe. Eltitkoltam a román tisztiiskolán szerzett rendfokozatomat, és így mint újoncot szereltek fel a Légvédelmi Tüzérosztály fényszórós századába. A főiskolán szerzett korábbi katonai tapasztalatokat hasznosítva gyorsan lépkedtem előre a ranglétrán. Műszaki műmester, félszakasz parancsnok, majd később ezred műszaki műmester hadnagy lettem. A műmesterek a fényszórók javításával foglalkoztak.


Ez idő alatt Szolnok város védelmével volt a 105. Légvédelmi Tüzérosztály megbízva. Én a fényszóró századnál teljesítettem szolgálatot, mint műmester. Egy közelgő, Szolnokra irányuló nagy bombázásról értesítettek. Én javasoltam, hogy ne a város körül állítsuk fel a fényszórókat, hanem a tanyák körül, mert így elterelhetjük a repülőket, és megmenthetjük a város lakosságát a pusztulástól. A tervem végeredményben sikerült, Szolnokon csak a vasútállomást bombázták. A szolnoki Tisza-hidat úgy mentettem meg, hogy halászhálókat rakattam a tetejére álcázásul. Ez a híd igen fontos objektumnak számított az utánpótlás biztosítása végett a vasúti szállításban. Kimagasló haditettemért megkaptam a Tűzkereszt kitüntetést, ami révén ismét Horthy Miklós látókörébe kerültem.



Megkoronázásom története

Ebben az időben a Svábhegyen laktam. Itt a Kalóz utca 12. szám alatti villában pihent a kormányzó úr Paula nevű leánya, mivel a tüdejével baj volt. A kormányzó úr két alkalommal is felkeresett a lakásomon, amikor a leányát látogatta. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy figyelemmel kíséri tartózkodási helyemet, életemet.


1942-ben a kormányzó úr súlyos beteg lett, és felvetődött, hogy szükség lenne egy kormányzó helyettesre. Sok jelölt közül nagy csatározások után ifjú Horthy Istvánt választották meg kormányzó helyettessé. (A jelöltek között volt Albert főherceg, mint németbarát, és sok más hazai politikus.) Ifjú Horthy István máig tisztázatlan, tragikus körülmények között, 1942. augusztus 20-án lelte halálát a fronton, a Don melletti Ilovszkoje repülőtér közelében. A temetése után ismét elindult a harc, hogy ki legyen a kormányzó helyettes. Felvetődött Horthy Miklós unokájának jelölése is, aki akkor 2 éves volt. Albert főherceg - más politikusok mellett - ismét megpályázta a címet. A jelölési harc 1944-ig elhúzódott.


1944. május végén őrparancsnok voltam a műszaki tiszti iskolán. A helyőrségről parancsot kaptam, hogy mindenkit vezényeljek le az óvóhelyre, mert szőnyegbombázás lesz. Az iskola parancsnoka Ács vezérőrnagy úr volt, aki a kormányzó úr legjobb barátjaként volt ismert. Ő volt az a tüzér százados 1919-ben, aki a kormányzó úr parancsára Biatorbágyon a vasúti sínekre felállított ágyúkkal várta a királyi vonatot, ami Tihanyból hozta IV.Károlyt, hogy Budapesten elfoglalja a trónt. Az ellenállás eredményes volt. IV.Károly király védőőrizet mellett Tihanyba való visszatérésre kényszerült, ahonnan az Antant száműzetésre ítélte...


A pusztító erejű légitámadás előtti percekben a tiszti iskola nagy előadótermében Ács vezérőrnagy úr éppen előadást tartott, és a táblára írt, amikor én benyitottam, és jelentettem a helyőrség parancsát, hogy mindenki azonnal siessen az óvóhelyre. Ő csak magyarázott tovább, és emiatt a hallgatók is a helyükön maradtak. Ekkor én odamentem, felkaptam, és szaladtam le vele a pincébe, a hallgatók meg utánunk. (Szerencsére vékony kis ember volt.)
Tiszteletlenségnek tűnő, kíméletlen intézkedésemmel megmentettem 400 utánpótlásra jelölt műszaki tisztjelölt, műmester, fegyver-, és lövegmester életét.


Másnap beidéztek kihallgatásra a kormányzó úr elé. Lejelentkezés után megkérdezte a kormányzó úr: "Édes fiam, tudod-e hogy miért vagy itt?" Azt válaszoltam, hogy igen, mivel "felségsértést" követtem el. Erre a kormányzó úr elnevette magát.
(A kormányzó úr június 18-án tartotta a születésnapját, én meg június 25-én. Ez a kihallgatás a két időpont között volt.)
"Édes fiam, a cselekedeteddel egy igen nagy hőstettet követtél el, és ez méltányolja a "büntetésedet". Megkapod a "Horthy Miklós Érdemrend arany fokozatát karddal és zászlóval ékesítve", és "mellékbüntetésül" június 25-e után Ács vezérőrnagy úr Bécsbe kísér a Wehrmacht "Titkos Fegyverek" műszaki törzstiszti továbbképzésére."

25. születésnapomon, 1944. június 25-én történt

Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:

"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.


Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott.


A ceremónia után a kormányzó úr így szólt:
"Hála Istennek, hogy ez a vágyam teljesült. Ezennel gratulálok, fiam, és soha el ne feledd, hogy magyar vagy!"


A civil ruhás hozzám lépett, és német nyelven azt mondta:
"Felség, sok szerencsét, sok boldogságot, és igazsággal lássa el a magyar népet."


A bíboros úr annyit mondott:
"Isten áldásával vezéreld a magyar népet sok szerencsével."
Mindenki jókívánsággal látott el.

Ezt követően átmentünk a királyi palotába, és ott a trónteremben folytatódott a ceremónia.


Nekem bele kellett ülni az ott elhelyezett trónszékbe, és ezután a bíboros úr is megáldott. A korona egész idő alatt a fejemen volt.
A trónszék ülő része aranyozott sújtású dísszel volt körül fonva. Egy aranyszálat észrevétlenül leszakítottam, még ma is őrzöm. A trónszék a háború alatt eltűnt, ez az aranyszál maradt belőle.
A szertartás végeztével visszavonultunk a kormányzó úr rezidenciájába, ahol Serédi bíboros úr a Szent Koronát a fejemről levette, és a kormányzó úrnak átadta.


Ezek után megtörtént a magas rangú vendégek elbúcsúztatása.
(Előttem világos volt, hogy a koronázás azért lett titoktartás esküjének terhe alatt levezetve, mert Hitler attól tartott, hogy ha az osztrákok hírét veszik a megtörtént koronázásnak, veszélybe kerülhet az út és utánpótlási vonal a már akkor közeli orosz frontra.)


Végül a kormányzó úr elrendelte, hogy másnap útra készen, Ács vezérőrnagy úrral együtt jelenjünk meg.
Másnap az úti papírokat Ács vezérőrnagy úr átvette. A kormányzó úr azzal búcsúzott tőlem:
"Őrnagy úr, soha ne feledd azt, hogy magyar vagy! Fiam, Isten kísérjen szerencsével!"
Megölelt, és kezet nyújtott.


Én mindent megköszöntem, majd tisztelegtünk, és távoztunk. Őrnaggyá azért léptetett elő, mert az iskola törzstiszteknek létesült. (Ács vezérőrnagy úr az átvett papírokat zárt, lepecsételt borítékban az iskola vezetőinek átadta, én sajnos nem kaptam példányt belőle.)


Az iskolában soha nem a nevemen szólítottak, hanem "Der Ungar" volt a megszólításom. Az iskola olyan titkos volt, hogy mellém volt vezényelve egy törzsőrmester. Feladata volt az állandó felügyelet, hogy ne tudjak telefonálni, levelet írni, vagy bárki kívülállóval érintkezni, beszélni. A városba is minden esetben elkísért. Közvetlenül az én szállásom mellett volt az ő szobája is.
Az iskolát kitűnően végeztem, ami után előléptettek Wermacht őrnaggyá.


1944 decemberében jöttem haza. Kaptam egy zárt borítékot, amit december 23-án a honvédelmi miniszter úrnak kellett volna átadnom, de Budán, a Bécsi úton a téglagyárnál az oroszok elfogtak. Mivel német menlevelem volt, és magyar tiszti egyenruhában voltam, átadtak a politikai katonai szervezetnek, a G.P.U. részlegnek. Amikor átkutattak, megtalálták a borítékot. Felbontották, és akkor látták, hogy honnan jöttem. A papíron egy számomra ismeretlen név szerepelt. Kérdezték, hogy ki az, de nem tudtam megmondani. Később rájöttem, hogy az én álnevem volt, amit a hírszerzők megtévesztése végett kaptam.


A háború után

Győrbe vittek, és fogdába vetettek. Hat hónapon át kínoztak, hogy áruljam el az iskolán megismert titkokat, de semmit nem mondtam nekik. A kihallgatáson jelenlévő tolmácsnő, aki besszarábiai származású orosz G.P.U. százados volt, közölte velem, hogy agyonlőnek. Kétségbeesésemben öngyilkosságot akartam elkövetni, és a bal kezemen az eret elvágtam... Orvosi kezelésem idején a tolmácsnő megsajnált (szerelmes lett belém), és megszervezte a menekülésemet a biztos halálból.


Az oroszok hat hónapos fogsága után – ahonnan kalandos körülmények között hála Istennek sikerült megszöknöm – a magyar hatóságoknál jelentkeznem kellett.


A jelentkezéskor hivatásos őrmesterként szerepeltettem magam. 1947-ben leszereltek, mint "idegen személyt", ezért többé nem hívtak be szolgálatba. A háború alatt a koronázási ceremónia levezetésénél szereplő személyek egy része meghalt, másik része disszidált. Így tudtam titkomat a mai napig megtartani.


Mindvégig nagyon féltem, hogy életem féltve őrzött titkára fény derül.


1946-ban Budán, a Szilágyi Erzsébet fasoron, a Körszálló előtt megszólított valaki: "Fenség!" Először majd’ frászt kaptam, majd felismertem Ács vezérőrnagy urat, akinek megmentettem az életét. Már teljesen megtört állapotban volt. Beszélgettünk egy keveset, majd elváltunk. Többé nem találkoztam vele.

A hadseregből való leszerelést követően iparengedélyt váltottam villanyszerelésre, majd 7 év működés után államosítottak. Ezután, mint műszaki előadó helyezkedtem el. Nagyon sokáig megfigyelés alatt voltam.


Éppen nyugdíjba mentem, amikor az első feleségem meghalt. Meizner Ilonának hívták, 25 évig éltünk együtt. Született hercegnő volt, mivel Mog tábornok és Napóleon húgának a leszármazottja volt. Pécs mellett telepedtek le az övéi, és a Meizner nevet vették fel. Született 1923. 04. 02-án, elhunyt 1978. 07. 10-én.


Második feleségem Csivincsih Jolán nemzetes asszony 1935. 01. 20-án született Füzesabonyban, aki 27 év házasság után 2006. 12. 23-án hunyt el.


Így 91 évesen egyedül élek, leszármazott nélkül.



Visszapillantok a múltba, az 1944-es évre

1.)  1944 évben udvaroltam Szeleczky Zita színművésznőnek. Én 1944. december 23-án Győrben orosz fogságba estem, a színművésznő pedig politikai rágalmak miatt disszidálni kényszerült, így kapcsolatunk megszakadt. A színművésznő Jimmy Carter elnök úr családjának bennfentes tagja lett. Sokszor említette az elnöknek, hogy nem halt ki az Árpád-ház (rám gondolt). Amikor Carter elnök úr Vácon felavatta az általuk épített 10 humanitárius házat, meghívott egy beszélgetésre (le is vagyok fényképezve a feleségével.)


Amikor elváltunk, azt mondta: "A koronázási jelvényeket visszaadtam magára való tekintettel, és a kormány kérésére. Ön harcoljon, hogy a fejére kapja."


Én azt válaszoltam, hogy királyság már nem lesz Magyarországon.


Szívélyesen elbúcsúztunk egymástól.
Ezeket azért adtam közre, mert mindenkinek tudnia kell, hogy Szeleczky Zitának sok érdeme volt abban, hogy a Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt visszakerült hazánkba.

2.)  Apám és Horthy Miklós szegedi találkozása döntötte el a később, 1944-ben történő megkoronázásomat. Ezen találkozáson egyikük sem sejtette, hogy az országban IV. Béla végakarata valósul meg azzal, hogy az ő leszármazottja lesz az utolsó Árpád-házi Király, és Kormányzó helyettes.



Kitüntetések a fentiekben már részletesen leírt hőstettek alapján:

1940: Délvidék és Erdély bevonulási emlékérem
          Tűzkereszt


1944: Horthy Miklós Érdemrend arany fokozata karddal és zászlóval ékesítve


1980: 6500 katona sírhely felkutatásáért kaptam elismeréseket:

Angol: A Szent György Lovagrend egyik magas rangú tagja az angol királynő megbízásából Szent István királyunk kardjával a Lovagrend tagjává avatott.


Magyar: A Honvédelmi Miniszter a Honvédelemért alapított érdemrend ezüst fokozatát adományozta részemre.


Német: Németország legmagasabb kitüntetését, a "Theodor Heuss" kitüntetést Horst Köhler német államfő nyújtotta át, ünnepélyes külsőségek között.


Vatikáni: A Szentszék legmagasabb elismerését II.János Pál Pápa személyesen adta át részemre.

Munkám elismeréséül a Szent György Lovagrend Tiszti Kereszt birtokosa lettem. Saját jogon avattak vitézzé a II. világháborúban tanúsított tevékenységem miatt a Történelmi Vitézi Rendbe:


2006. évben a Történelmi Vitézi Rend Ezüst Érdemkeresztjét vehettem át,


2008. évben megkaptam a Történelmi Vitézi Rend Arany Érdemkeresztjét is.

Magas szintű elismerések

Az Angol Királynő Őfelségétől
Rainer Monacói Hercegtől
Groza Pétertől
XVI. Gusztáv svéd királytól
II. János Pál pápától
Helmut Kohl német kancellártól
Lech Walesa lengyel elnöktől



Életem legmagasabb megtiszteltetése

II. János Pál pápa elrendelte, hogy ősanyám, Boldog Jolán, Kinga és Hedvig szentek relikviáit a lengyel bíboros hozza el xxxx,xxxxx
Lélekemelő és megható jelenet volt (fotó tanúskodik róla), amikor a bíboros úr az ősanyám relikviáit tartalmazó díszdobozt átadta, és én 750 év után azt a kezemben tarthattam.
Ma is megtekinthetők Egerben a Dobó téri Minorita templomban, ez a kép a helyszínen készült:


Életem fent megfogalmazott legfontosabb eseményei korántsem a teljesség igényével készültek. Mégis igyekszem az utókor számára közreadni a sok keménységet és bátorságot igénylő cselekedeteim hosszú sorát, amely harcos életemnek adott és ma is ad értelmet.


 

Daka József családjában apáról fiúra szállt a titok. Az idős férfi 40 éves korában tudta meg, hogy gyökerei IV. Béla királyig nyúlnak vissza.


A nyolcvanas évei végén járó alacsony, vékony férfi Szarvason született Daka József néven. Kérésére a Magyar Köztársaság belügyminisztere négy éve engedélyezte számára, hogy felvegye az Árpád-házi nevet. - Családfám gyökerei ugyanis IV. Béla királyig nyúlnak vissza - magyarázza a váltást azxxx élő nyugdíjas. - Az uralkodó lányának, Boldog Jolánnak az ágához tartozunk. A szép királylányt annak idején feleségül kérte a mongol Kadam kán. A család magyarországi leszármazottai Daka néven 750 évig Szegeden éltek titokban, bizonyos okok miatt nem volt tanácsos nyilvánosságra hozniuk a rokoni szálakat. Ezekről a mindenkori családfő csak a halálos ágyán beszélt a legidősebb fiának.

Daka József 40 éves volt, amikor apja élete utolsó órájában megosztotta vele a származásukkal kapcsolatos titkot. Akkor kezdett el "kutakodni" a családi örökségben talált régi iratok között. - Olyan kincsekre leltem, amelyek meghatározták a további életemet - meséli a lakásán őrzött értékes relikviák között. - Az egyik legbecsesebb az 1848-ban kiadott Nemzeti dal egyik eredeti nyomdai példánya, amelyet P. S. aláírással maga a költő ajándékozott üknagyapámnak. A szóban forgó férfi Daka Ferenc, aki Kossuth Lajos titkos tanácsosa, s Petőfi Sándor közeli ismerőse volt. Így került hozzá a mára megsárgult lap, amelyen jól olvasható a megfakult pár szó és a névjegy. A másik féltve őrzött irat Leininger grófnak az aradi börtönben papírra vetett búcsúlevele, amit kivégzése előtt írt a feleségéhez és a gyermekeihez.


Ezek a korabeli emlékek késztettek arra, hogy gyűjteni kezdjem a történelmi személyiségekkel és hírességekkel kapcsolatos tárgyakat, illetve az aláírásaikat - idézi fel a hosszú évtizedek óta űzött hobbi kezdetét.

Az időközben lovaggá ütött Daka József gyűjteménye tízezer autogramra rúg. S még nem említettük gazdag könyvtárát, s azokat a régi tárgyakat, amelyek különböző uralkodóktól, neves művészektől, íróktól kerültek a birtokába. A hírességek - számos esetben a fényképükkel együtt dokumentált - aláírását korábban hat éven át közszemlére tette, ám állami támogatás híján be kellett zárnia a magánerőből fenntartott múzeumát. Pedig volt mit látni az érdeklődőknek. A tematikusan rendezett kartonokon ott díszeleg a dalai láma, avagy Gusztáv svéd király eredeti szignója. A gyűjtő külön büszke rá, hogy zömüket személyes találkozáskor sikerült megszereznie. Ott van az a különálló lap, amelyen a fénykép alatt ez áll: "Johanus Paulus II. ''96. IX. 6.".

- Az előző pápával Pannonhalmán találkoztam. Amikor megemlítettem neki Árpád-házi gyökereimet, a szent gyűrűt a homlokomhoz nyomta. Ez a gesztus mint a történelmi ág leszármazottját illetett meg - említi.


Daka József német, francia és román nyelvtudása révén minden hírességet becserkészett.

Honthy Hanna, Kodály Zoltán, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Hofi Géza szignója mellett őrzi Yehudi Menuhin, Kocsis Albert, Ruzicskay György, Ék Sándor, Stróbl Alajos, Csók István, Czóbel Béla, az írók közül Tersánszky Józsi Jenő, Sőtér István, Apor Elemér, Illyés Gyula, Koós Károly, Moldova György eredeti kézjegyét. Hasonlóan értékes lap az is, amit az első szabadon választott kormány megalakulásakor íratott alá a politikusokkal. Így Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és az akkori miniszterekkel. Számos lap külföldi politikusok aláírását őrzi, mint Jimmy Carterét vagy az idősebb George Bush elnökét. De megvan Ronald Reagan, Helmuth Kohl és dr. Habsburg Ottó aláírása is, mint a híres londoni 6:3-as labdarúgó-mérkőzés angol és magyar csapatának a tagjaié, vagy az első szívátültetést végző Bernard professzoré. - Ahogy korosodom, úgy foglalkoztat mind jobban a gyűjtemény sorsa - mutat körbe Daka József. - Miután nincs leszármazottam, arra gondoltam, hogy felajánlom a Dobó István Vármúzeumnak, vagy annak, aki fantáziát lát benne. Még nem kapott megnyugtató választ, pedig érdemes lenne közkinccsé tenni ezeket az értékeket.

Több ezer ismeretlen katona sírját kutatta fel Daka József kegyeleti gyűjtőmunkát is végzett. Az egri borkombinát évtizedekkel ezelőtti bővítésekor 12 ismeretlen német katona maradványaira bukkantak. Akkor készítette, s juttatta el az első listát a németországi Hasselbe, ahol a világháborúban elesettek után kutatnak. Később Szihalmon, Makláron, Poroszlón, Pétervásárán, Hevesen, Gyöngyösön, Karácsondon, Aldebrőn rögzítette a térségben jel nélkül elhantolt több ezer német, orosz, román és szerb katonák nyughelyét. Az azonosított földi maradványokat átadták a családnak, a többi a budaörsi katonai temetőbe került. Tevékenységéért megkapta az első német államelnökről, Theodor Heuss-ról elnevezett kitüntető medált.

 

Szilvás István

 

Előadás: Univerzum Klub, Eger, 2008.március 18, kedd, 18 óra.

 

 

Képek az előadásról:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotók: Egri Univerzum Klub (köszönjük)

 

 

Az Egri Univerzum Klubról:

 

Az egri Univerzum Klub 1995 végén alakult. Kezdetben Heves Megyei Ufó Klub, majd Agria Ufó Klub volt a nevünk, de sohasem csak az ufók voltak terítéken, hiszen nyitott szellemiségű emberek lévén foglalkoztunk minden más megmagyarázatlan jelenséggel is. Ezért 2000-ben felvettük az Univerzum Klub nevet, hogy ezzel is kifejezzük érdeklődésünk sokféleségét. Az egri Heves Megyei Civil Szolgáltató Központban van a székhelyünk bejegyezve a bíróságon. Taglétszámunk általában 40 fő körül van.

E lelkes baráti társaság havonta tart összejöveteleket, melyek mindig jó hangulatban telnek. Itt olyan témák hangzanak el, melyekről az átlagember nem is hallott, vagy ha igen, nem érdekli különösebben, mert kényelmesen elhitte a velük kapcsolatos magyarázatokat, vagy cáfolatokat. Pedig könnyen felfedezhetők ezek belső ellentmondásai, ha egy kicsit tovább gondoljuk a dolgot. Mi nem vagyunk restek alternatív válaszokon gondolkodni világunk megmagyarázatlan kérdéseivel kapcsolatban. A klub szellemisége átformálja tagjait, egy korlátoktól mentes, új világképben való gondolkodásra állított át minket.

 

Címkék: mai király Árpád-házi daka józsef

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Farkas Endre üzente 10 éve

Üdvözöllek Tibor .
Valóban vannak jó meglátások abban amit írsz , egy szakrális királynak tényleg kell lennie olyan képességeinek amellyel érvényesíteni tudja akaratát .
Daka Józsefet viszont senki nem mondta szakrális , csupán megkoronázott királynak , ezt a hiányosságot már csak azért is ellehetne nézni neki mert az utóbbi ötszáz évben szerintem egy királyunk sem volt szakrális király .
Igen a koronázás hivatalossága szerintem is megkérdőjelezendő , bár hivatalossá nem a hozzá vonatkoztatott ceremónia teszi a sok hókuszpókusszal , de azért mindenképpen szükség van hozzá egyféle nyilvánosságra .

Vártam , hogy Parragh Imre válaszol majd Neked , de lehet , hogy már nem is "jár erre " . Ő gondolta a nemességet összegyűjtve létrehozni egy olyan erőt amely érvényre tudja juttatni Daka József királyként való elfogadását .
Sajnos ez nem sikerült , és nagyon úgy néz ki már nem is fog .
Egyébként a helyzet megoldása már szerintem sem lehetséges szakrális erő nélkül . Arra pedig , hogy mikor jut hozzá , éri el valaki ezen erő lehetőségét még úgy látszik várni kell egy picit , de a lehetőség mindenképpen adott , és legnagyobb mértékben azon az illetőn múlik akinek meg van rá a lehetősége .

Válasz

Ted Solaman üzente 10 éve

Sziasztok. Én nem szoktam írogatni fórumokra de az “Árpád-házi Daka József bejelentette törvényes igényét a magyar trónra” cikkre reagálnom kell néhány pontban.

1. Olyan hogy Árpád-ház nem létezik. Turúl nemzettség létezik melynek Árpád is tagja volt. Az Árpád-ház nevet a modern történetkutatás találta ki abból a célbol hogy Árpádnál ne tekintsenek a Magyarok korábbra. Attila, Jézus, és még korábban is éltek ezek a szakrális emberek.
2. A Turúl nemzetség tagjai soha sem hívták magukat Árpád-házinak. Az Árpád-házi az nem egy név hanem az uralkodóház modern korban kitallt összefoglaló neve. A név visszaszerzésén vitatkozni egy elterelés a valóságról.
3. Egy valós szakrális királynak nincs szüksége bizonyítgatni hogy ki is Ő valójában külömböző fénymásolt papírokkal és szépen farigcsált kardokkal. A szakrális embert a Magyarok kétségtelenűl érzik amikor megjelenik. Ezeknek az embereknek mérföldes kisugárzásuk és magabiztosságuk volt/van.
4. Ha az úriember meg lett koronázva a Magyar Szent Koronával akkor egy félreprogramozott koronával történt mindez mivel a Magyar Szent Koronán átprogramozott jelképek vannak. Ha a ma ismert koronával megkoronáznánk valakit az előbb bolondulna bele mintsem szakrális szintre lépne általa.
5. A titkolózás a sötét hatalom eszköze. Egy szakrális király soha nem eggyezne bele a megkoronázásának titkosságába. Ez a küldetésének pont az ellentéte és tudná hogy maga a koronázás is értelmetlen lenne.
6. A koronázásnak szigorú szabályai vannak. Nem lehet valakit egy szobácskába néhány ember tudtával végrehajtani. A nép akarata tesz valakit szakrális királlyá amellyet háromszori felkiáltással jeleztek.
7. Egy szakrális királyt nem üti senki lovaggá. Ő üt maximum másokat lovaggá.
8. A szakrális király tisztában van az apostoli pozíciójával így nincs szüksége kérvényezni és kuncsorogni holmi Angol és más “királyi” családoknál elismerésért.
9. Ha az úriember szakrális király volt már közel 33 éve amikor a koronát visszakapta anép akkor miért nem Ő kapta vissza azt a Carter adminisztrációtol a Magyar repülőtéren? Egy szakrális király a saját koronájáért a világot bejárja (lásd Attila).
10. Egy szakrális királynak égi programja a világ gyógyítása így képtelen lenne 40-50 év várakozásra a kis konyhájában aláírásokat és ereklyéket gyűktögetve hogy felfedje kilétét.
11. Egy szakrális király (mint Attila is tette) elindul összeszedni a világ Magyarjait teljes erővel és beviszi a Kárpát medencébe rendetrakni és nem petíciókat nyujt be az államhoz mivoltjának elismerésért.
12. Egy szakrális király nem videóztatja és fényképezteti önmagát. Erre csak egy gyenge embernek van szüksége. A PR nem az Ő területük.
13. Egy nemes ember még akkor is nemes amikor eldúgva él. A tisztaság és rend a nemes ember egyik ismertetőjele. Ez az úriember rendetlen és koszos körülmények között éli életét a videókból látva. Ahogy kint úgy bent. Milyen lehet nála a bent?

Továbbis van mondjam még? Hihetetlen hogy itt tart a Magyar nemzet. Sírnom kell ezen.

Szeretettel

Tibor

Válasz

Parragh Imre üzente 11 éve

Magyar alkotmányossági kiskáté

Jogfolytonosság és alkotmány

A témakör alapvető kérdései és a kérdésekre adott válasz:


1. A magyar történelmi alkotmány egységes joganyag? Egy charta?

Nem.

Nem egybefüggő alkotmánylevél, hanem törvények sora, a hozzájuk kötődő történelmi-kulturális háttérrel.

A polgári korszak közkeletű értelmezése szerint az alkotmány olyan alkotmánylevél, amely politikailag a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait, kifejezi a jogilag szabályozott és korlátozott hatalom követelményét, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztását, elismeri és szavatolja az állampolgárok szabadságjogait. Ilyen a most hatályos alaptörvény, az 1949. évi XX. törvény, amelyet az 1989. évi XXXI. törvény – az „októberi alkotmány” – teljesen átalakított az állam és kormányforma megváltoztatásával, az alapjogok deklarálásával egy új liberális alaptörvényt hozott létre. A történeti alkotmány alkalmas az alkotmányossági követelmények, - mint a népszuverenitás elve és a népképviselet, a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának az önkényuralmat kizáró elve, a törvények uralma, a jogállam megvalósulása és a törvény előtti egyenlőséget kifejező egyenjogúság elve – rugalmas és hatékony teljesítésére, mégsem azonos egy alkotmánylevéllel.


2. Akkor mi tehát a történelmi magyar alkotmány?

„Azok a legjobb és legerősebb törvények, melyek már írásba foglalásuk előtt mintegy élve gyökeret vertek”

A nemzet és ország alapvető viszonyait rendező törvények, a sarkalatos törvények és az alaptörvények összessége. Köre történelmileg nem teljesen azonos, mert nem minden a maga korában alapvető jellegű törvény tartozik jelen megítélésünk szerint ebbe a körbe. Például a miniszteri felelősségről szóló 1848. évi III. törvénycikk 32. §-a a miniszteri felelősségről a jelenkornak is mutat példát és értelmezési hátteret, míg az 1867. évi XII: törvény a kiegyezésről nem bír az előbbihez hasonló tartalommal.

Széchenyi szerint ide sorolható törvények:

Vérszerződés, Arany Bulla, koronázási eskü, hitlevél, Pragmatica Sanctio, az 1790-91-es törvények, a vallásszabadságról szóló törvény, a nyelvről szóló törvények, az 1848. évi áprilisi törvények,

Széchenyi után ilyen

az 1867. évi XII: törvény a kiegyezésről,
1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről;
1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről;
1926. évi XXII. törvénycikk az országgyűlés felsőházáról;
1947. évi XVIII. törvénycikk a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában.

Toldi Ferenc „ A magyar Birodalom Alaptörvényei” c. 1861-ben kiadott művében közöltek addig az időpontig megegyeznek az előző felsorolással, azonban a hatályos alaptörvényeket az időszerűség követelményének figyelembe vételével az alkotmány helyreállító országgyűlésnek újra meg kell határoznia. A történeti alkotmányba bekerülhetnek 1989-től alkotott törvények, mint az 1989. évi alkotmánymódosítás, valójában új liberális alkotmány, egyes elemeiben. Ehhez azonban arra hivatott népképviseleti szerv népszavazással megerősített döntésére van szükség.

Így kijelenthető, hogy a történelmi magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona tanban gyökerező, történelmileg alakult törvényhozási folyamatban létrejött sarkalatos és alaptörvényeit öleli fel.
3. Melyek a magyar történeti alkotmányosság alapelvei?

Történeti alkotmányunk eleget tesz az eszményi alkotmányossági követelményeknek, úgymint a népszuverenitás és népképviselet, a hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya, a törvények uralma (a jogállam) és a törvény előtti egyenlőség (egyenjogúság) elvének.

A magyar történeti alkotmányosságnak a Szent Korona tanban gyökerező tételei: (származtatott elvek)

* hatalom átruházás

Werbőczi Tripartitum (Hármaskönyv) I.rész 3.cím: a nemzet a teljes hatalmat a szent korona joghatósága alá helyezte, következésképp a fejedelemre ruházta, de mivel a fejedelmet a nemzet választja, e két dolog (nemzet és fejedelem) annyira szorosan függ egymástól, hogy egyiket a másiktól különválasztani nem lehet.

* a korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalom gyakorlás

A király nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet nem alkothat jogot a király jóváhagyása nélkül. Ezért nem tudott a magyar történelemben soha meggyökeresedni az abszolút monarchia, mert az abszolutista törekvésekre a nemzet sokszor vérbefojtott szabadságharcokkal és sikeres közjogi küzdelmekkel válaszolt. Szabadságharcaink mindenkor alkotmány helyreállító szabadságharcok voltak, melyek bukásuk ellenére is, a kivívott közjogi kiegyezésekkel elérték a történeti magyar alkotmány helyreállítását és elhárították az abszolutista törekvéseket. Ez alól egy kivétel van, az 1956-os szabadságharc. A béke megnyerése még várat magára!!

* az állami és a nemzeti függetlenség

Ebből soha nem engedtünk. Pro Patria et Libertate! Hungaria semper libera! Magyarország örökké szabad: ez az évezredes kívánság, örök cél és szellemiség.

* a jogkiterjesztés

Werbőczi I. rész 9. cím meghatározza a nemesek fő és kiváltságos jogait. 1848-ban a nemzet úgy törölte el a nemesi szabadságot, hogy kiterjesztette azokat az egész nemzetre. A jogkiterjesztés elve ellentétes a forradalom elvével. A népet beemelte az alkotmány sáncaiba, ahogyan akkor mondták. A Nagy Francia Forradalom azért volt forradalom, mert lerombolta a régi rend, az ancien regime épületét, nemcsak eltörölte a nemesi kiváltságokat, hanem fizikailag meg is semmisítette a nemesség egy részét. Ezzel szemben 1848-ban a magyar közjogi hagyományoknak megfelelően nem a rombolás, hanem az építés elvét követve, a megváltoztatandók megváltoztatásával a nemeseket illető jogokat kiterjesztették az egész nemzetre.

Kossuth így szól a jogkiterjesztésről:” A szabadság olly kimeríthetlen kincs, melly azáltal, hogy véle többen osztoznak, sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik. Ki az, aki javallani merje, hogy a magyar nemes mondjon le alkotmányos jussairól, hogy leszálljon a néphez? s én leszek első, ki őt, bármi hatalmas legyen is, a nemzeti felségsértés bűnével nyilván megvádolom. Nem arról van szó, hogy mi nemesek leszálljunk a néphez, hanem arról, hogy őtet magunkhoz felemeljük. Olly kincset osztani meg tíz millió polgártársainkkal, melly a megosztás által nem fogy, csak az irigység ellenkezhetik, s ezen rút vétken alapítnók mi szabadságunkat?”(A Magyar Főrendek 1833-ban. kézirat.)

*·a Szent Korona tagság (1848 óta a magyar állampolgárok összessége) mellérendeltsége,

mai szóhasználattal a szolidaritás, mintegy a nemzet tagjainak testvéri közössége. A Szent Korona tagság megbecsülése, a közösségi érdekek és értékek védelme, ezért ezt a mellérendelés elvének is mondjuk.

A magyar nemzet egészen kivételes esetektől eltekintve nem ismer el maga fölött személyi hatalmat. A hűség, a hódolat a Szent Koronának szól, a szolgálatok is a Szent Koronát illetik.

* egyenlő alkotmányos szabadság

Werbőczi I.rész 10. cím 7.§ : A nemeseket, 1848-tól a haza polgárait - függetlenül vagyoni állapotuk szerinti tagozódásuktól - egy és ugyanazon szabadság illette meg.

* népcsoportok egyenjogúsága

* önkormányzatiság elve

Közjogi küzdelmeink bástyái a Habsburg időszakban a vármegyék voltak, így az önkormányzatiságnak az önkényuralmi törekvésekkel szemben mindig kiemelt szerepe volt a magyar közjogban.

* a népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet

* törvénysértés jogot nem alapít elve

Rendszerint az önkényuralmi korazakok után – mint 1687-ben, 1791-ben,1867-ben, 1920-ban – országgyűlési döntéssel, törvénnyel érvénytelenné nyilvánították az önkény jogalkotását. Több példa van az ilyen jogalkotás hatályban tartására, de ilyenkor egy szuverén országgyűlés, vagy kivételesen bírói fórum rendelkezett az eredetileg érvénytelennek tekintendő szabályok hatályban tartásáról: így az 1848-49. szabadságharcot követően megszületett egy császári rendelet, az ősiségi pátens, mely lehetővé tette a birtokok szabad forgalmát (ezzel megszűnt a magyar föld védelme). E jogszabály nem a magyar történeti alkotmányban rögzített elvek szerint került meghozatalra, osztrák jogszabály volt, mint a neve is jelzi. Azonban a gazdasági élet igényelte e rendelkezést, azt a magyar joggyakorlatban alkalmazták is azért, mert az 1861-évi Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok c. össszeállításba való felvétellel hatályos szokásjoggá tette azt az osztrák telekkönyvi joggal és számos polgári jogi szabállyal együtt. 1944-ig, sőt ténylegesen a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséig, 1960-ig alkalmazták. Így lett az önkényuralmi jogból, a törvénysértésből szokás útján hatályos jog.

* önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma.

E tan a Szent Korona tan alaptétele. Hatalmat csak a király és a mindenkori magyar nemzet együttesen gyakorolhat. A király a nemzettől független hatalommal nem rendelkezik, hiszen az államhatalom összességét és teljességét kifejező jogok a Magyar Szent Koronát illetik.

* az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga (ius resistendi) Aranybulla 31.§.

E jog megerősítésének elmaradása volt az egyik oka a Rákóczi Szabadságharc kitörésének. A koronázási eskük e jogot ezt követően már nem erősítették meg, azonban a magyar nemzet az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogát a történeti alkotmányból eredő alapjognak tekintette az Aranybullában foglaltak szerint.

Ilyen szabály az 1949. évi XX. törvény 2.§ (3) bekezdése: „(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

* az alkotmányos hatalom jogfolytonossága

E jogfolytonosság töretlen volt 1944. március 19.-ig. Minden hatalom szerves folytatása volt az előzőnek, elismerve és megerősítve a magyar történeti alkotmányt.

* szerves jogfejlődés

A társadalmi élet változásaihoz igazodó jogalkotásunk szervesen gyökerezett a történeti alkotmányban és a Szent Korona tanban.
4. Hogyan változtatandó történelmi alkotmányunk, mennyiben igazodik korunk követelményeihez?

Az európai egyesülés folyamatában, az adott korok szorításában mindig bölcsen igazodó magyar közjogi hagyományunk szellemében még három alkotmányossági követelmény adódik, ezzel mintegy kiegészül a történelmi alkotmány a szentkoronás szolidaritás következtében:



§ a szociális jogállam

§ népi-nemzeti önrendelkezés

§ a gazdaság alkotmányos érvényű elveinek rögzítése



A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségű, hagyományos kötelékeitől elszakított egyén,„individuum”, hanem a közösségben létező, azért felelős, azt védő, s azáltal védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezője. Alkotmánya ösztönzi és szabályozza a gazdaság működését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenysége, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, mintegy új társadalmi szeződésként szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével, a joguralommal szolgálja a közjót.

Szükséges ezért a szociális jogállam és a szociális piacgazdaság tételeinek, a köztulajdon kizárólagos tárgyainak, a gazdasági, szociális és kulturális jogok állami szavatolásának alkotmányos rögzítése.

Megfontolandó, hogy kerüljön be az Alkotmány szövegébe egy úgynevezett államadósság paragrafus, amely szigorú feltételekhez kötné, hogy deficites költségvetést hogyan terjesszenek az Országgyűlés elé és népszavazási hozzájárulást írna elő szükséges államkölcsön bármilyen formában történő felvételéhez. Alkotmányosan rögzítendő lenne, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése, ill. költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom (a kormány tagjai) személyes anyagi és büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen.


5. Mikor szűnt meg a történeti jogfolytonosság?

1944. március 19-én.

A rendszerváltozásig a hatalomnak nem volt legitimitása, mert a hatalom önkényesen, a nemzet megkérdezése nélkül alakította ki a hatalomgyakorlás intézményeit, erőszakkal határozta meg a tulajdonviszonyokat, az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedését.


6. Megtörtént-e a jogfolytonosság helyreállítása a rendszerváltoztatás során?

Nem.

A magyarországi, rendszerváltoztató törvényalkotás teljes egészében az önkényuralommal kényszerűen vállalt, az 1989-ben jelentős pártállami érdekeket hordozó megegyezéssel létrehozott, Alkotmánybíróság által is diktált folyamatosság (1946. évi I., és 1949 évi XX: törvénnyel való jogfolytonosság) alapjára helyezkedett.

1990. május 2.-án még idegen megszállás alatt, formailag szabad választások után alakult meg az új országgyűlés. A jogtechnikai jogfolytonosság megmaradt az önkényuralmi rendszerrel, az alkotmányos jogfolytonosság részben létrejött az 1946-ban kikiáltott, (egyes pártok és politikusok jószándéka ellenére súlyos bűnökkel terhelt) köztársasággal, de a történelmi alkotmány folytonossága nem állt helyre.


7. Legalitás

A jog legalitásának kérdése a következő:

A jogot lehet minősíteni, de nem lehet valamilyen kritikai gondolat tartalom igazolásától függővé tenni.

E szerint az elviselhetetlen jog is jog, mert a jog a hatalom által létrehozott és szankcionált szabályrendszer.

Tehát a hatalom legitimitásának kérdése felvethető, sőt feladatunk az 1944. március 19.-én megszakadt, alkotmányos, legitim hatalom helyreállítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezen időszak alatt született jogszabályok legalitása azaz létezése megkérdőjelezhető lenne. Az alkotmányos hatalom ezeket hatálytalannak nyilváníthatja vagy azokat ( az életviszonyokat megfelelően szabályozókat ill. a megváltoztathatatlan jogkövetkezményekkel járókat) tételes felülvizsgálat után hatályukban fenntarthatja.


8. Mi az alkotmányozó nemzetgyűlés?

Nemzeti szuverenitást hordozó, alkotmányozási célra választott szerv.

Hangsúlyozni kell, hogy az „alkotmányozó nemzetgyűlés” fogalmát a magyar közjog nem ismeri. E jogintézmény a Nagy Francia Forradalom óta vált ismertté, tekintettel arra, hogy a francia alkotmány chartális alkotmány, egy „alkotmány levél”, melynek első változatát az alkotmányozó nemzetgyűlés állította össze.

A magyar történeti alkotmány törvények sorozata, így helyesebb lenne a jogfolytonosság helyreállító ill. alkotmányozási kérdésekben döntő országgyűlést, ALKOTMÁNY HELYREÁLLÍTÓ NEMZETGYŰLÉSNEK vagy GYŰLÉSNEK nevezni.

Fontos szabály lenne, hogy ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai alkotmányos eszközökkel szinte állandósítják hatalmukat a közjó és közérdek követelményeinek figyelmen kívül hagyásával.


9. Mi a szentkorona állameszmének legmegfelelőbb államforma?

A szent korona állameszme nem zárja ki a köztársasági államforma lehetőségét, noha a királysági államforma - a trón betöltésére tekintet nélkül, mint azt az 1921-től 1944-ig tartó időszak államformája példázza - közelebb áll hozzá. Történelmi tény, hogy a királysági államforma teljes egészében alkalmas a parlamenti demokrácia legmodernebb formáinak befogadására, mint azt többek közt Nagy-Britannia példája is mutatja. Ez az államforma történeti szerves gyökerei miatt az erkölcs és Isten hatalma elismerését feltételezi, ezen értékek megtagadására nem alkalmas.

Sándor András, kiváló közíró állapította meg 1997-ben kelt soraival:

„... A Szent Korona – Magyarországon – nincs összekötve a születéssel öröklődő monarchia intézményével és a klasszikus monarchikus államformával: ez csak addig állt fenn, amíg az Árpád-háznak nem szakadt magva. Azóta a nemzet visszakapta államformára vonatkozó cselekvési szabadságát, de mindig Sub Specie Sacrae Coronae. Ennélfogva a Szent Korona egy sajátos köztársaság strukúráját testesíti meg. ....

Ennek a „sajátos köztársaság”-nak lényege az állandóság és a rugalmas változékonyság egységes szerkezete. A Szent Korona stabilitás-fenntartó szerepével Kossuth kormányzóelnök tisztsége, mely élethossziglan, illetve alkotmányosan körülírt bizalmatlanság nyilvánításával visszavonásig érvényes, jobban összefér, mint az akár hét évenként rendezett elnökválasztás.”


10. A szentkorona eszme és tan, mint szakralitást hordozó eszmei és jogi érték, alkalmas-e alkotmányozásban való kulcsszerepre, korunk liberális, a szent jelenségek ellen ható világpolgári szemléletű közegében?

Nem kétséges, hogy a szentkorona tanához jelentős vallásos, transzcendens, szakrális, azaz a természetfölöttiséget, az isteni szférával való közvetlen kapcsolatot kifejező nézetek fűződnek. E nézetek legsommásabb megjelenésében a Szent Korona isteni eredetű. Ez az isteni eredet jelenthet isteni megérintettséget, isteni hatalom-erő közvetítést.

Timon Ákos a szentkorona elméletének klasszikusa írja: „A magyar nemzet az államot, mint az összesség érdekében szervezett társadalmat, a Szent Koronában látta megtestesítve. Ehhez képest a Szent Koronát úgy fogja fel, mint egyfelől a magyar államiság szimbólumát, mely kifelé más államokkal szemben a magyar nemzet szuverenitását, nemzetközi önállóságát jelképezi; másfelől személyesítve, mint a nemzetben gyökerező, a királyt és a nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát. A Szent Korona mysztériummal bír, a főhatalom benne rejlőnek tekintetik.” Világosan látjuk, hogy e közjogi „mysztérium” egyszerűen a Szent Korona különleges államszemélyiség mivoltát jelenti. A Szent Korona tannak tehát igen is van egy olyan világias, kizárólag észbeli eszközökkel megérthető felfogható értelme, amely önmagában magyarázatot ad létjogosultságára, s alapot ad annak a tévképzetnek az elutasítására, hogy itt valamely vallásos és csakis vallásos, következésképpen a tételes vallásokban nem hívőket kirekesztő nézetről lenne szó. Helyes értelmezés szerint a kereszténységben és a honfoglalás előtti magyar történelemben gyökerező Szent Korona tana – mint a helyes, alkotmányos hatalomról szóló tanítás - elfogadható világnézetre és vallásos meggyőződésre tekintet nélkül mindenki által, amint a magyar országgyűlések vitáiból és közjogi művekből vett idézetek hosszú sorával bizonyíthatnánk.

A Szent Korona tana, mint sok fénytörésű drágakő igen sok arcot mutat. Nem szorítható a szakralitás területére, még akkor sem, ha tudjuk, hogy szakralitásának milyen óriási jelentősége van. Hozzátehetjük: igazi demokráciát és önkormányzatiságot kifejező eszme, amely az érzékfeletti kapcsolatok említése nélkül is önálló értelemmel bír.


11. Milyen alkotmányos szabályozás lesz a jogfolytonosság jogrendjének alapja?

Vissza kell térni a Szent Korona tanán nyugvó történelmi alkotmányhoz a jelen kor követelményeinek megfelelő változtatással. Ennek abszolút mércéje és kiindulópontja nem lehet a jelenlegi „alaptörvény”, ugyanakkor ennek és a jelen politikai rendszernek a jogfolytonosság megszakadt voltára tetszetősen hivatkozó teljes elutasítása sem járható út.


12. Mi a teendő a jelen viszonyai közepette?

Térjünk vissza a Corpus Juris Hungarici-hoz, a magyar jog testéhez, amely évszázadokig újabb és újabb kiadásokban jelentette Magyarország jogát? Igen! A szabadon választott országgyűlés törvényeinek ott a helye. A történelmi alkotmány visszatérését azonban nem elegendő kinyilatkoztatni. Az ötven éves megszakítás törést jelent a közjogi szokásokban, a nem legitim szervezetektől származó létező, most ható, évtizedeken át életviszonyok tömegét alakító szabályok visszamenőlegesen, azaz életviszonyok tömegére hatóan érvényesen nem változtathatók meg.

A történelmi közjog és a jelen mostoha viszonyai között sarkalatos (alap) törvényekkel teremthetjük meg a szerves kapcsolatot.

A sarkalatos törvények – melyek egy időre megjelentek az 1989-es rendszerváltoztató folyamatban - a közjog egy-egy területét ölelnék fel. Mint például az alapvető jogok és szabadságok, az államforma (országgyűlés – államfő – kormány viszonya és hatásköre), az igazságszolgáltatás (bíróság, ügyészség), az önkormányzatok, a tulajdonviszonyok (gazdasági-, pénzviszonyok), alapvető intézmények (második országgyűlési kamara, közigazgatási bíróság, alkotmánybíróság, mint az országgyűlés csonka szuverenitásának tényezője), létrehozása vagy megszüntetése és más alapvető kérdések. Erre akár oly módon is sor kerülhetne, hogy meglévő törvényeket átdolgozva sorolnánk a sarkalatos törvények közé. A sarkalatos törvények preambulumai, bevezető részei megfelelő méltatást adnának a történelmi közjogi hagyománynak az aranybullától a trónöröklési törvények alkotmánybiztosító rendelkezésein át a vallásszabadságról rendelkező és az 1848. évi áprilisi törvényekig -különös tekintettel a miniszteri felelősség intézményére. Folytatva ezeket a polgári jogrendet megalapozó kiegyezés utáni törvényekkel, a nemzetiségi törvénnyel, az 1921-es trónfosztási törvénnyel, és 1849. és 1707. évi előzményeivel vagy az 1926-os felsőházi törvénnyel és más törvényekkel, ezeket nemcsak történelmi, de jogértelmezési háttérnek is állítva.

A sarkalatos törvények alapelveiről és az alapvető jogokról alaptörvényt, sommás alkotmánylevelet kell alkotni, s ezt a törvényt, vagy annak kérdésekbe foglalt kivonatát lenne célszerű népszavazásra bocsátani. Bár nem új alkotmány elfogadásáról van szó, a szabályozás (államformára és alkotmányos jogfolytonosságra kiterjedő) jellege népi elfogadást igényel.

Jellegére és tartalmára tekintettel célszerű az ilyen törvényalkotás megerősítése e célból összehívott alkotmányhelyreállító országgyűlés (nemzetgyűlés), valamint népszavazás által. A sarkalatos törvények és az alapelveikről szóló alaptörvény együtt jelenthetik majd Magyarország alkotmányát. Ebben a felfogásban a Szent Korona a magyar állam megfelelője, hűséget, államfői, miniszteri, képviselői, bírói, ügyészi, köztisztviselői, katonai esküt rá kellene letenni, a bíróságok ítéleteit nevében kellene kihirdetni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a királykoronázás és a hatalom átruházás a koronázás útján jelenleg nem működő, s lehet, hogy történelmileg be nem látható ideig szünetelő elemei a Szent Korona tanának. Ezért ezen elemekre hivatkozva nem vethető el a Szent Korona tana, amely a nemzet főhatalmát, egységét, az osztott, ellenőrzött hatalomgyakorlás elvét a mai nemzetközileg elfogadott alkotmányos elveknek megfelelően, archaikusan, de azokkal semmiképpen nem ellentétesen fejezte ki már évszázadokkal ezelőtt, s amely több megújuláson esett át a történelem során.

A "Szent Korona kiszabadítása” felveti a magyar történelmi közjog újraértékelésének, a nyugat európai jogi formákkal és értékekkel együttes, méltó kezelésének nemcsak feladatát és kötelességét, hanem tényleges foganatosítását is. Elemi igényű követelmény az, hogy Magyarország Szent Koronája - a főhatalom teljességét jelentő és jelképező, a társadalmi béke és egyensúly létrehozására és megtartására alkalmas különleges államszemélyiségként - megkapja soha meg nem szűnt jogalanyiságának elismerését. A Szent Korona eszme legújabbkori nagy fordulata az, hogy a királynak (a Szent Korona fejének) helyét is tartósan a magyar nemzet tölti be, a Szent Korona és a nemzet azonos.

Legyen Magyarország valóban a Szent Korona országa! Ennek feltétele a magyar nemzet felemelése erkölcsben, lelki kultúrában, műveltségben. A kérdés nem az, hogy királyság vagy köztársaság legyen, hanem az, hogy sikerül-e az erkölcsi-szellemi nemzetkoronázás.

Hungariam esse salvandam! Magyarországot meg kell menteni!

dr. Zétényi Zsolt és Magyarországért Egyesület

Válasz

Parragh Imre üzente 11 éve

Tripartitum
Hármaskönyv (1514)
NEMES MAGYARORSZÁG SZOKÁSJOGÁNAK HÁRMASKÖNYVE
MELYET WERBŐCZY ISTVÁN
A KIRÁLYI FELSÉG SZEMÉLYES JELENLÉTÉNEK HELYTARTÓJA, A LEGNAGYOBB GONDDAL KÉSZÍTETT
ULÁSZLÓ ÚRNAK

„A scytha népektől szakadt vagy származott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannoniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olasz- és Spanyolországok határaiba nyomultak be.”

Válasz

Parragh Imre üzente 11 éve

ELSŐ RÉSZ
NEMES MAGYARORSZÁG JOGAINAK ÉS SZOKÁSAINAK
HÁRMAS FELOSZTÁSÁRÓL ÁLTALÁBAN
3. CZIM

1. § A hol is tudnunk kell, hogy ámbár a tudósok közös véleménye szerint nemes az, a ki saját érdeme megnemesít, mind a mellett is, czélunkhoz képest a nemesség, a melyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, a melyet most változtatott néven, az ittlakó magyaroktól Magyarországnak neveznek; még pedig ily módon:

Válasz

Palotás Gábor üzente 11 éve

" Ez nem másra mint a honfoglalásra utal .A Magyar nép nem honfoglalással szerezte e földet ,hanem ősidőktől saját tulajdona .Az,hogy voltak akik elvándoroltak keletre és amikor az itteniek már nem birták a környező népek nyomását visszatértek segíteni még nem jelent honfoglalást .Egyébként magát a szót is csak az 1848-as szabadságharc után kreálták,terjesztették el,hogy ezzel is próbálják meg törni a nép lelkiségét .Mert teljesen más hatása van ha valaki saját ősi tuéajdonát birtokolja vagy pedig csak egy mástól elfoglalt,elbitorolt területet.Ezzel úgy mond elfogadva,hogy ezt mi is csak úgy foglaltuk így semmit sem szólhatunk ha jön valaki aki erősebb nálunk ás akkor most ő foglalja el tőlünk ."
Ez nagyon igaz, hogy ennek ürügyén tudnak elrabolni tőlünk annyi drága kincset... náná, hogy ehhez kellett nekik valami hamis kép amivel ezt maguknak hasznosítani tudhatják... érvényre juttathatják.az aljas érdekeiket
Máskülönben nem kerülhetett volna sor semmi olyan harcra a magyar ellen, ami a magyar földért volt kezdeményezve! Így sem a két világháború sem a trianoni diktátum, sem a Habsburgok stb nem törhettek volna a magyarok ellen, ha tiszteletben tartották volna, tiszteletben akarták volna tartani, hogy a Kárpátok igenis a magyarok őshazája évezredek óta...
De hát lássuk csak, manapság is Palesztinát is sújtják nap mint nap...

Válasz

Palotás Gábor üzente 11 éve

Hm, hát ami a Kölcsey-Erkel himnuszt illeti, bizony nekem is elég lehangolónak tűnik, de hát a magyar nép ellenérdekeltjei elég gyakran adtak okot a magyarnak, hogy ne tudjon pozitivan gondolkodni, ne tudjon vidám lenni tartósan...Nem is csodálkozhatunk hát, hogy oylan a hangvétele, amilyen, és ha megfigyeljük, a katolikus egyházi népénekeink is hasonlóan szomorkásak!!!!
Ehhez képest például összehasonlítva a spanyol egyházi népénekeket, azoki nagyon vídámak, jó hangu, latot adnak az ember lelkébe.
De nem is szedték őket szét mostanáig annyira mint minket!!!!
És igen, a régi szép himnuszunk, egészen más, és az, hogy arról eltérítették a magyar népet, az is a magyarbutítás program része lehet(ett)
Nemde mostanáig is, azóta is folyamatosan butítani igyekszenek minket, ez az egyik ami nekik nagyon bevált módszer, ...ami nekik nagyon jól jövedelmez...Hűlyíteni a gojokat, hűlyíteni a hajdan szakrális magyar népet, sőt, én azt mndom, a magyar most is szakrális, és csak az ide benyomott midenféle idegen az aki itt pokoli vil-ágot testesít meg.
http://www.zsido.hu/talmud.html

Válasz

Palotás Gábor üzente 11 éve

Szeretném felhívni a kedves olvasók figyelmét a következő honlapra,
http://www.jezusatyank.hu/#n0439s
itt sok olyan részlet ismerhető meg,a mi eddig ismeretlen volt.
Nos nem kötelező hinni ami az oldalon szerepel, olvashatjuk akár csupán meseként, avagy elmélkedésként, de akár igy akár úgy, érdemes olvasni.

Tehát:
http://www.jezusatyank.hu/#n0439s

Válasz

Palotás Gábor üzente 11 éve

hogy mi a feladatunk?!
Egyrészt mondjuk a HIT ISTENBEN!!!!!IMÁDKOZNI MINÉL TÖBBET, MERT CSAK ISTEN AZ AKI KISEGÍTHET A BAJBÓL!
Másrészt pedig odafigyelni, hogy mik történnek, és a magyar a magyarnak higyjen nem a sok hamis idegennek, persze tudni kell megkülönböztetni a magyart az idegentől merthát nem mindenki magyar csak azáltal, hogy megtévesztésig jól beszéli a magyart, pláne, ha nem is anyanyelvi szinten és az állampolgárság sem feltétlen bizonyítéka a magyarságnak...
Madarat tolláról, embert barátjáról, és cselekedeteiről ismerhető meg!!! ,

Válasz

B Klári üzente 12 éve

Kedves Zoltán, beszélj Parragh Imre tagunkkal, írj neki üzenetet. Segíteni fog.

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu