Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Árpád-házi Daka József Magyarország megkoronázott királya él
"Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális
úr, a
miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil
ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár,
számomra
ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr
közölte
velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem
legszebb
születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit
látni
fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat
ki. Az
eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a
győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első
dolga
lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult
vitákat
lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március
18-tól
a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy
Árpád-házi
főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó
helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király
megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre
helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a
bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott."
Hát ez hihetetlen! Nem is tudtuk, hogy van királyunk! Hogy lehet ez? Nézzük meg sorjában, kezdjük a legelejéről.
(Összefoglaló a 2010.március 20.-i előadásról)
Történeti leírás 1220-tól 1944-ig - Az utolsó Árpád-házi király megkoronázása és kormányzó helyettessé választása 1944. június 25-én
A
kezdetek
1242 évben megszállták Magyarországot a tatárok (Batu
Kán vezetésével) és a mongolok, akiknek a vezére Kadan Kán
volt. Ez időben Ogadej Kán fia Kadan Kán, mint a mongol birodalom
trónörököse vezette a győzelmes hadjáratot.
A tatárok
Dzsingisz Nagy Kán halálakor visszavonultak abból a célból, hogy
Batu Kán elfoglalja a trónt, de mivel nem vérbeli leszármazott
volt, nem követhette Dzsingisz Kánt a trónon.
Ogadej volt a
Nagy Kán elsőszülött fia, így ő lett a mongol birodalom
császára. Ogadej császár fia Kadan Kán maradt, mint megszálló,
a mongol hadsereggel Magyarországon.
IV.Béla király
szerette volna a harcot egyenlő eséllyel felvenni, majd az országot
újjáépíteni. Ezért fordult IV.Sándor pápához segítségért,
és kért a beözönlött mongol-tatár hadak visszaszorítására
1000 fő számszeríjászt. A pápa elutasította a kérést,
egyúttal ajánlással élt IV.Béla Magyar Király felé, hogy
legyen hős a kereszténység védelmében, és temetkezzen népével
együtt az ország romjai alá.
Ogadej császár tervei szerint
készült egy menetben Nyugat-Európát is meghódítani.
Felajánlotta IV.Béla királynak a szövetségét, ami szerint, ha
teljesíti felajánlását, hadai kivonulnak Magyarországról.
Szándéka komolyságát bizonyítandó házasságkötést ajánlott,
amikor felkínálta leányát, hogy IV.Béla király István fia
vegye el feleségül, vagy másik lehetőségként IV.Béla adja
feleségül legkisebbik leányát, Jolandát (Jolán) Ogadej császár
fiához, Kadan Kán trónörököshöz.
IV.Béla tanácsot kért
IV.Sándor pápától, aki tiltotta a felajánlott házasságokat
azzal az indokkal, hogy később bonyodalmakat okozhat egy idegen
vérű házasság a trónutódlásban.
IV.Béla – aki
mindenképpen újjá akarta építeni az országot – azonban
belement a felkínált házasságba, és titokban leányát feleségül
adta Kadan Kánhoz. Még a királyi család tagjai sem tudtak erről
a házasságról.
(Pauler Gyula: A magyar nemzet története
az Árpád-házi királyok alatt, 1893. II. kötet, 300. oldal)
A
mongolok ígéretük szerint kivonták csapataikat Magyarország
területéről, majd elvonultak Mongóliába.
Jolanda 14 éves
volt, rendkívüli szépség, aki ezáltal olyan erős hatással bírt
Kadan Kán felett, hogy rá tudta venni, mondjon le a trónöröklésről,
és telepedjenek le Szeged városába. Szegeden Kadan Kán a neve
betűit megkeverte, abból az n betűt kihagyta, és így lett a
családfő új bújtatott néven DAKA,
aki átkeresztelkedett katolikus vallásra.
Az ország
újjáépítése idején IV.Béla, fiát, Istvánt kinevezte Erdély
fejedelmének, de neki egész Magyarország kellett volna. Emiatt a
IV.Béla és István között olyan feszült, ellenséges viszony
alakult ki, amely a haderő megosztásához, fegyveres összecsapáshoz
vezetett.
IV.Béla attól való félelmében, hogy fia a harcok
során elesik, döntésre kényszerült, ami szerint Jolanda ága
legyen ez esetben a "trón várományosa".
Közben
Jolandának született egy fia, akit a nagyapjuk után Bélának
kereszteltek.
Sajnos a létrejött titkos, de mégis nagyon
boldog házasság csak rövid ideig tartott, mert a férj, Kadan Kán
(DAKA) a frigy után 5 évvel, fiatalon meghalt.
Kadan halála
után Jolanda férjhez ment Boleszló Kalinczki herceghez (később
Lengyelország Nagyhercege), aki soha tudomást nem szerzett a
megtörtént titkos házasságról.
IV.Béla titokban
nevelőszülők segítségével neveltette fel unokáját.
A
gyermek teljes neve: Árpád-házi
Daka Béla
volt. A nagyapa a biztonság kedvéért elhagyta a gyereknél az
Árpád-házi nevet, és csak Daka Béla maradt, így soha nem derült
ki a kiléte.
Ezt a nevet az utódok is 750 éven át viselték.
Amikor nagykorú lett, tudomására hozta apja titokban tartott
származását, és kérte, hogy amikor neki is lesz gyermeke, akkor
a halálos ágyán eskü mellett mondja el a titkot legidősebb
fiának, és azt, hogy a leszármazás titkát majd ő is ugyanúgy
adja tovább.
IV.Béla óvatosságát indokolta, hogy ha
szükségessé válna, akkor ez az ág biztosítaná a trónöröklés
jogfolytonosságát.
A király akkor még nem is sejthette, hogy
ez az ág 750 évig fennmarad apáról fiúra, teljes titoktartásban.
A család fennmaradása sok-sok nehézség, harc mellett történt.
Üldöztetés, vagyonelkobzás, stb. Történelmi tény, hogy az
egyik Daka leszármazott lett Hunyadi János király étekmestere.
Elérkezett 1849 éve, amikor Daka Ferenc, álnéven Kossuth
Lajos titkos tanácsosa lett, mint katona- és nemzetőr ezredes.
1849. április 14-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban a
Habsburg-ház trónfosztásának nagy történelmi eseményén is
részt vett. Később Petőfi Sándor legjobb barátjává lépett
elő, mivel ő volt mindig a békebíró, amikor Petőfi és Kossuth
vitatkoztak. Köztudott volt, sőt, szóbeszéd tárgya lett, hogy ők
ketten soha nem egyeztek.
Petőfi neki ajándékozta a Nemzeti dal első példányát, amit saját kezű dedikációjával igazolt. Ezt a történelmi relikviát ma is családi irattáramban őrzöm.
A szabadságharc bukása után
dédnagyapámat a Habsburg pribékek elfogták, és a császár
halálra ítélte. A kivégzés előtt a foglár kiengedte Őt, és a
fogvatartott 25 hazafit.
Mindannyian megmenekültek, Amerikába
emigráltak, és Detroit városában telepedtek le. Dédnagyapám e
nagyvárosban élte le életét, ott is halt meg.
Nagyapám, Daka
Mihály 1879-ben a szegedi nagy árvíznél csónakkal 300 ember
életét mentette meg. Vágó Pál festőművész festményén - ami
a Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban látható – az a jelenet van
megörökítve, amikor nagyapám a csónakban ül, és a császárnak
jelenti, hogy 300 embert mentett meg a biztos halálból. A császár
ezért báró
előnevet adományozott számára. Nagyapám mesélte apámnak, hogy
a bajusza alatt mormogta: "Ha te tudnád, ki vagyok, akkor
felakasztatnál, és nem báró előnevet adnál".
Nagyapám,
aki érezte, hogy a császár emberei a nyomában vannak, a Bánátban
található Óbéba nevű kis eldugott faluba menekült - ma a
magyar-román-szerb hármas határ közelében fekszik - hogy a
császár utol ne érje. Ott is halt meg.
A szabadságharc
bukása után a Habsburg dinasztia uralta Magyarországot, sok
szenvedést okozva az országnak.
1918-tól
1945-ig
A magyar nemzet sorsát tragikusra fordító I. világháború
után bekövetkezett 1918-ban az őszirózsás forradalom, amely gróf
Károlyi Mihály elnökletével megvetette a később Kun Béla
vezette tanácshatalom alapjait.
Magyarország felett már
új, mindent elpusztítani látszó viharfellegek gyülekeztek,
amikor a Tanácsköztársaság idején, Szegeden a nemzet
megmentésének szándékával szerveződött az ellenforradalmi
kormány, amelyben Horthy Miklóst jelölték hadügyminiszternek.
Kemény harcok és diplomáciai csatározások után 1919. szeptember
16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. A nemzetgyűlés miután
másképp nem tudta áthidalni a IV.Károly király visszavonulásával
keletkezett provizóriumot, így 1920. március 1-jén az kormányzóvá
választotta Horthy Miklóst. 1920 októberében, ezúttal a magyar
országgyűlésben ismét sor került a Habsburg dinasztia
trónfosztásának megszavazására.
Családunk
története
Családunk története úgy alakult, hogy mivel szegediek
voltunk, ott ismerkedett meg apám Horthy Miklóssal, aki szintén
katonai szolgálatot teljesített az I. Világháborúban.
Apám
később kilépett a hadseregből, és a vasútnál helyezkedett el.
A
szegedi ismertség útján tájékoztatta a hadügyminiszter urat,
hogy a DAKA család IV.Béla király egyenes ági leszármazottja.
Ezzel Horthy Miklós tudomására jutott, hogy nem halt ki az
Árpád-ház, valamint örömmel vette azt is tudomásul, hogy
apámnak éppen fia született, amivel sikerült az Árpád-ház
jogutódját biztosítani.
Az
első szülött fiúgyermek én voltam, aki 1919. június 25-én,
Szarvason láttam meg a napvilágot.
A trianoni diktátum alapján román megszállás alá esett
Nagyszentmiklós, ahol akkor laktunk, így automatikusan román
állampolgárok lettünk.
Groza Péter apám jó barátja volt,
és az ő segítségével kapott egy igen komoly beosztást a román
vasútnál. Az ottmaradást még az is indokolta, hogy a szomszéd
faluban, Ócsanádon laktak anyám nagyszülei. Apám édesapja
Szegedről elmenekült a már ismert okok miatt Óbébára, ami közel
van Nagyszentmiklóshoz. Tehát ezek az okok bírták rá apámat,
hogy Romániában maradjunk.
Ketten vagyunk gyerekek, a nővérem:
Daka Mária. Az ő ága viszi tovább az Árpád-házi dinasztiát,
mivel nekem nem született gyermekem.
Groza Péter
segítségével bekerültem a repülőtiszti iskolába, ahol 1940
évben, mint jó tanuló, főhadnagyként végeztem. Mégsem
vezethettem repülőt, mert magyar származású voltam, ezért csak
távírász lehettem.
1940-ben Erdély hovatartozása miatt a két
ország között igen feszült légkör uralkodott, és akkor minden
jel arra mutatott, hogy háború lesz. Ezért én akkor úgy
határoztam, hogy átjövök Magyarországra.
1940. december 4-én
behívót kaptam a Magyar Hadseregbe. Eltitkoltam a román
tisztiiskolán szerzett rendfokozatomat, és így mint újoncot
szereltek fel a Légvédelmi Tüzérosztály fényszórós századába.
A főiskolán szerzett korábbi katonai tapasztalatokat hasznosítva
gyorsan lépkedtem előre a ranglétrán. Műszaki műmester,
félszakasz parancsnok, majd később ezred műszaki műmester
hadnagy lettem. A műmesterek a fényszórók javításával
foglalkoztak.
Ez idő alatt Szolnok város védelmével volt a
105. Légvédelmi Tüzérosztály megbízva. Én a fényszóró
századnál teljesítettem szolgálatot, mint műmester. Egy közelgő,
Szolnokra irányuló nagy bombázásról értesítettek. Én
javasoltam, hogy ne a város körül állítsuk fel a fényszórókat,
hanem a tanyák körül, mert így elterelhetjük a repülőket, és
megmenthetjük a város lakosságát a pusztulástól. A tervem
végeredményben sikerült, Szolnokon csak a vasútállomást
bombázták. A szolnoki Tisza-hidat úgy mentettem meg, hogy
halászhálókat rakattam a tetejére álcázásul. Ez a híd igen
fontos objektumnak számított az utánpótlás biztosítása végett
a vasúti szállításban. Kimagasló haditettemért megkaptam a
Tűzkereszt kitüntetést, ami révén ismét Horthy Miklós
látókörébe kerültem.
Megkoronázásom
története
Ebben az időben a Svábhegyen laktam. Itt a Kalóz utca 12.
szám alatti villában pihent a kormányzó úr Paula nevű leánya,
mivel a tüdejével baj volt. A kormányzó úr két alkalommal is
felkeresett a lakásomon, amikor a leányát látogatta. Nagy örömmel
tapasztaltam, hogy figyelemmel kíséri tartózkodási helyemet,
életemet.
1942-ben a kormányzó úr súlyos beteg lett, és
felvetődött, hogy szükség lenne egy kormányzó helyettesre. Sok
jelölt közül nagy csatározások után ifjú Horthy Istvánt
választották meg kormányzó helyettessé. (A jelöltek között
volt Albert főherceg, mint németbarát, és sok más hazai
politikus.) Ifjú Horthy István máig tisztázatlan, tragikus
körülmények között, 1942. augusztus 20-án lelte halálát a
fronton, a Don melletti Ilovszkoje repülőtér közelében. A
temetése után ismét elindult a harc, hogy ki legyen a kormányzó
helyettes. Felvetődött Horthy Miklós unokájának jelölése is,
aki akkor 2 éves volt. Albert főherceg - más politikusok mellett -
ismét megpályázta a címet. A jelölési harc 1944-ig elhúzódott.
1944. május végén őrparancsnok voltam a műszaki tiszti
iskolán. A helyőrségről parancsot kaptam, hogy mindenkit
vezényeljek le az óvóhelyre, mert szőnyegbombázás lesz. Az
iskola parancsnoka Ács vezérőrnagy úr volt, aki a kormányzó úr
legjobb barátjaként volt ismert. Ő volt az a tüzér százados
1919-ben, aki a kormányzó úr parancsára Biatorbágyon a vasúti
sínekre felállított ágyúkkal várta a királyi vonatot, ami
Tihanyból hozta IV.Károlyt, hogy Budapesten elfoglalja a trónt. Az
ellenállás eredményes volt. IV.Károly király védőőrizet
mellett Tihanyba való visszatérésre kényszerült, ahonnan az
Antant száműzetésre ítélte...
A pusztító erejű
légitámadás előtti percekben a tiszti iskola nagy előadótermében
Ács vezérőrnagy úr éppen előadást tartott, és a táblára
írt, amikor én benyitottam, és jelentettem a helyőrség
parancsát, hogy mindenki azonnal siessen az óvóhelyre. Ő csak
magyarázott tovább, és emiatt a hallgatók is a helyükön
maradtak. Ekkor én odamentem, felkaptam, és szaladtam le vele a
pincébe, a hallgatók meg utánunk. (Szerencsére vékony kis ember
volt.)
Tiszteletlenségnek tűnő, kíméletlen intézkedésemmel
megmentettem 400 utánpótlásra jelölt műszaki tisztjelölt,
műmester, fegyver-, és lövegmester életét.
Másnap beidéztek
kihallgatásra a kormányzó úr elé. Lejelentkezés után
megkérdezte a kormányzó úr: "Édes fiam, tudod-e hogy miért
vagy itt?" Azt válaszoltam, hogy igen, mivel "felségsértést"
követtem el. Erre a kormányzó úr elnevette magát.
(A
kormányzó úr június 18-án tartotta a születésnapját, én meg
június 25-én. Ez a kihallgatás a két időpont között volt.)
"Édes fiam, a cselekedeteddel egy igen nagy hőstettet
követtél el, és ez méltányolja a "büntetésedet".
Megkapod a "Horthy Miklós Érdemrend arany fokozatát karddal
és zászlóval ékesítve", és "mellékbüntetésül"
június 25-e után Ács vezérőrnagy úr Bécsbe kísér a Wehrmacht
"Titkos Fegyverek" műszaki törzstiszti továbbképzésére."
25.
születésnapomon, 1944. június 25-én történt
Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én
délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr
felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A
terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az
admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német
kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián
hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen
méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr
közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az
lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után
felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit
látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között
sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket
mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt
el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a
háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy
lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint
kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult
vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét
kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta
Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg
fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó
helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király
megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a
bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra
kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros
úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott.
A ceremónia
után a kormányzó úr így szólt:
"Hála Istennek, hogy
ez a vágyam teljesült. Ezennel gratulálok, fiam, és soha el ne
feledd, hogy magyar vagy!"
A civil ruhás hozzám lépett,
és német nyelven azt mondta:
"Felség, sok szerencsét,
sok boldogságot, és igazsággal lássa el a magyar népet."
A
bíboros úr annyit mondott:
"Isten áldásával vezéreld a
magyar népet sok szerencsével."
Mindenki jókívánsággal
látott el.
Ezt követően átmentünk a királyi palotába,
és ott a trónteremben folytatódott a ceremónia.
Nekem bele
kellett ülni az ott elhelyezett trónszékbe, és ezután a bíboros
úr is megáldott. A korona egész idő alatt a fejemen volt.
A
trónszék ülő része aranyozott sújtású dísszel volt körül
fonva. Egy aranyszálat észrevétlenül leszakítottam, még ma is
őrzöm. A trónszék a háború alatt eltűnt, ez az aranyszál
maradt belőle.
A szertartás végeztével visszavonultunk a
kormányzó úr rezidenciájába, ahol Serédi bíboros úr a Szent
Koronát a fejemről levette, és a kormányzó úrnak átadta.
Ezek
után megtörtént a magas rangú vendégek elbúcsúztatása.
(Előttem világos volt, hogy a koronázás azért lett
titoktartás esküjének terhe alatt levezetve, mert Hitler attól
tartott, hogy ha az osztrákok hírét veszik a megtörtént
koronázásnak, veszélybe kerülhet az út és utánpótlási vonal
a már akkor közeli orosz frontra.)
Végül a kormányzó úr
elrendelte, hogy másnap útra készen, Ács vezérőrnagy úrral
együtt jelenjünk meg.
Másnap az úti papírokat Ács
vezérőrnagy úr átvette. A kormányzó úr azzal búcsúzott
tőlem:
"Őrnagy úr, soha ne feledd azt, hogy magyar vagy!
Fiam, Isten kísérjen szerencsével!"
Megölelt, és kezet
nyújtott.
Én mindent megköszöntem, majd tisztelegtünk, és
távoztunk. Őrnaggyá azért léptetett elő, mert az iskola
törzstiszteknek létesült. (Ács vezérőrnagy úr az átvett
papírokat zárt, lepecsételt borítékban az iskola vezetőinek
átadta, én sajnos nem kaptam példányt belőle.)
Az iskolában
soha nem a nevemen szólítottak, hanem "Der Ungar" volt a
megszólításom. Az iskola olyan titkos volt, hogy mellém volt
vezényelve egy törzsőrmester. Feladata volt az állandó
felügyelet, hogy ne tudjak telefonálni, levelet írni, vagy bárki
kívülállóval érintkezni, beszélni. A városba is minden esetben
elkísért. Közvetlenül az én szállásom mellett volt az ő
szobája is.
Az iskolát kitűnően végeztem, ami után
előléptettek Wermacht őrnaggyá.
1944 decemberében jöttem
haza. Kaptam egy zárt borítékot, amit december 23-án a honvédelmi
miniszter úrnak kellett volna átadnom, de Budán, a Bécsi úton a
téglagyárnál az oroszok elfogtak. Mivel német menlevelem volt, és
magyar tiszti egyenruhában voltam, átadtak a politikai katonai
szervezetnek, a G.P.U. részlegnek. Amikor átkutattak, megtalálták
a borítékot. Felbontották, és akkor látták, hogy honnan jöttem.
A papíron egy számomra ismeretlen név szerepelt. Kérdezték, hogy
ki az, de nem tudtam megmondani. Később rájöttem, hogy az én
álnevem volt, amit a hírszerzők megtévesztése végett kaptam.
A
háború után
Győrbe vittek, és fogdába vetettek. Hat hónapon át
kínoztak, hogy áruljam el az iskolán megismert titkokat, de semmit
nem mondtam nekik. A kihallgatáson jelenlévő tolmácsnő, aki
besszarábiai származású orosz G.P.U. százados volt, közölte
velem, hogy agyonlőnek. Kétségbeesésemben öngyilkosságot
akartam elkövetni, és a bal kezemen az eret elvágtam... Orvosi
kezelésem idején a tolmácsnő megsajnált (szerelmes lett belém),
és megszervezte a menekülésemet a biztos halálból.
Az
oroszok hat hónapos fogsága után – ahonnan kalandos körülmények
között hála Istennek sikerült megszöknöm – a magyar
hatóságoknál jelentkeznem kellett.
A jelentkezéskor hivatásos
őrmesterként szerepeltettem magam. 1947-ben leszereltek, mint
"idegen személyt", ezért többé nem hívtak be
szolgálatba. A háború alatt a koronázási ceremónia
levezetésénél szereplő személyek egy része meghalt, másik
része disszidált. Így tudtam titkomat a mai napig megtartani.
Mindvégig nagyon féltem, hogy életem féltve őrzött titkára
fény derül.
1946-ban Budán, a Szilágyi Erzsébet fasoron, a
Körszálló előtt megszólított valaki: "Fenség!"
Először majd’ frászt kaptam, majd felismertem Ács vezérőrnagy
urat, akinek megmentettem az életét. Már teljesen megtört
állapotban volt. Beszélgettünk egy keveset, majd elváltunk. Többé
nem találkoztam vele.
A hadseregből való leszerelést
követően iparengedélyt váltottam villanyszerelésre, majd 7 év
működés után államosítottak. Ezután, mint műszaki előadó
helyezkedtem el. Nagyon sokáig megfigyelés alatt voltam.
Éppen
nyugdíjba mentem, amikor az első feleségem meghalt. Meizner
Ilonának hívták, 25 évig éltünk együtt. Született hercegnő
volt, mivel Mog tábornok és Napóleon húgának a leszármazottja
volt. Pécs mellett telepedtek le az övéi, és a Meizner nevet
vették fel. Született 1923. 04. 02-án, elhunyt 1978. 07. 10-én.
Második feleségem Csivincsih Jolán nemzetes asszony 1935. 01.
20-án született Füzesabonyban, aki 27 év házasság után 2006.
12. 23-án hunyt el.
Így 91 évesen egyedül élek, leszármazott
nélkül.
Visszapillantok
a múltba, az 1944-es évre
1.) 1944
évben udvaroltam Szeleczky Zita színművésznőnek. Én 1944.
december 23-án Győrben orosz fogságba estem, a színművésznő
pedig politikai rágalmak miatt disszidálni kényszerült, így
kapcsolatunk megszakadt. A színművésznő Jimmy Carter elnök úr
családjának bennfentes tagja lett. Sokszor említette az elnöknek,
hogy nem halt ki az Árpád-ház (rám gondolt). Amikor Carter elnök
úr Vácon felavatta az általuk épített 10 humanitárius házat,
meghívott egy beszélgetésre (le is vagyok fényképezve a
feleségével.)
Amikor elváltunk, azt mondta: "A koronázási
jelvényeket visszaadtam magára való tekintettel, és a kormány
kérésére. Ön harcoljon, hogy a fejére kapja."
Én azt
válaszoltam, hogy királyság már nem lesz Magyarországon.
Szívélyesen elbúcsúztunk egymástól.
Ezeket azért adtam
közre, mert mindenkinek tudnia kell, hogy Szeleczky Zitának sok
érdeme volt abban, hogy a Szent Korona a többi koronázási
jelvénnyel együtt visszakerült hazánkba.
2.) Apám
és Horthy Miklós szegedi találkozása döntötte el a később,
1944-ben történő megkoronázásomat. Ezen találkozáson egyikük
sem sejtette, hogy az országban IV. Béla végakarata valósul meg
azzal, hogy az ő leszármazottja lesz az utolsó Árpád-házi
Király, és Kormányzó helyettes.
Kitüntetések
a fentiekben már részletesen leírt hőstettek alapján:
1940:
Délvidék és Erdély bevonulási
emlékérem
Tűzkereszt
1944:
Horthy Miklós Érdemrend arany fokozata karddal és zászlóval
ékesítve
1980:
6500 katona sírhely felkutatásáért kaptam elismeréseket:
Angol:
A Szent György Lovagrend egyik magas rangú tagja az angol királynő
megbízásából Szent István királyunk kardjával a Lovagrend
tagjává avatott.
Magyar:
A Honvédelmi Miniszter a Honvédelemért alapított érdemrend ezüst
fokozatát adományozta részemre.
Német:
Németország legmagasabb kitüntetését, a "Theodor Heuss"
kitüntetést Horst Köhler német államfő nyújtotta át,
ünnepélyes külsőségek között.
Vatikáni:
A Szentszék legmagasabb elismerését II.János Pál Pápa
személyesen adta át részemre.
Munkám elismeréséül a
Szent György Lovagrend Tiszti Kereszt birtokosa lettem. Saját jogon
avattak vitézzé a II. világháborúban tanúsított tevékenységem
miatt a Történelmi Vitézi Rendbe:
2006.
évben a Történelmi Vitézi Rend Ezüst Érdemkeresztjét vehettem
át,
2008.
évben megkaptam a Történelmi Vitézi Rend Arany Érdemkeresztjét
is.
Magas
szintű elismerések
Az Angol Királynő Őfelségétől
Rainer Monacói
Hercegtől
Groza Pétertől
XVI. Gusztáv svéd királytól
II.
János Pál pápától
Helmut Kohl német kancellártól
Lech
Walesa lengyel elnöktől
Életem
legmagasabb megtiszteltetése
II. János Pál pápa elrendelte, hogy ősanyám, Boldog
Jolán, Kinga és Hedvig szentek relikviáit a lengyel bíboros hozza
el xxxx,xxxxx
Lélekemelő és megható jelenet volt (fotó
tanúskodik róla), amikor a bíboros úr az ősanyám
relikviáit
tartalmazó díszdobozt átadta, és én 750 év után azt a kezemben
tarthattam.
Ma is megtekinthetők Egerben
a Dobó téri Minorita templomban,
ez a kép a helyszínen készült:
Életem fent
megfogalmazott legfontosabb eseményei korántsem a teljesség
igényével készültek. Mégis igyekszem az utókor számára
közreadni a sok keménységet és bátorságot igénylő
cselekedeteim hosszú sorát, amely harcos életemnek adott és ma is
ad értelmet.
Daka József családjában apáról fiúra szállt a titok. Az idős férfi 40 éves korában tudta meg, hogy gyökerei IV. Béla királyig nyúlnak vissza.
A
nyolcvanas évei végén járó alacsony, vékony férfi Szarvason
született Daka József néven. Kérésére a Magyar Köztársaság
belügyminisztere négy éve engedélyezte számára, hogy felvegye
az Árpád-házi nevet. - Családfám gyökerei ugyanis IV. Béla
királyig nyúlnak vissza - magyarázza a váltást azxxx élő
nyugdíjas. - Az uralkodó lányának, Boldog Jolánnak az ágához
tartozunk. A szép királylányt annak idején feleségül kérte a
mongol Kadam kán. A család magyarországi leszármazottai Daka
néven 750 évig Szegeden éltek titokban, bizonyos okok miatt nem
volt tanácsos nyilvánosságra hozniuk a rokoni szálakat. Ezekről
a mindenkori családfő csak a halálos ágyán beszélt a legidősebb
fiának.
Daka
József
40 éves volt, amikor apja élete utolsó órájában megosztotta
vele a származásukkal kapcsolatos titkot. Akkor kezdett el
"kutakodni" a családi örökségben talált régi iratok
között. - Olyan kincsekre leltem, amelyek meghatározták a további
életemet - meséli a lakásán őrzött értékes relikviák között.
- Az egyik legbecsesebb az 1848-ban kiadott Nemzeti dal egyik eredeti
nyomdai példánya, amelyet P. S. aláírással maga a költő
ajándékozott üknagyapámnak. A szóban forgó férfi Daka Ferenc,
aki Kossuth Lajos titkos tanácsosa, s Petőfi Sándor közeli
ismerőse volt. Így került hozzá a mára megsárgult lap, amelyen
jól olvasható a megfakult pár szó és a névjegy. A másik féltve
őrzött irat Leininger grófnak az aradi börtönben papírra vetett
búcsúlevele, amit kivégzése előtt írt a feleségéhez és a
gyermekeihez.
Ezek
a korabeli emlékek késztettek arra, hogy gyűjteni kezdjem a
történelmi személyiségekkel és hírességekkel kapcsolatos
tárgyakat, illetve az aláírásaikat
- idézi fel a hosszú évtizedek óta űzött hobbi kezdetét.
Az
időközben lovaggá ütött Daka
József
gyűjteménye tízezer autogramra rúg. S még nem említettük
gazdag könyvtárát, s azokat a régi tárgyakat, amelyek különböző
uralkodóktól, neves művészektől, íróktól kerültek a
birtokába. A hírességek - számos esetben a fényképükkel együtt
dokumentált - aláírását korábban hat éven át közszemlére
tette, ám állami támogatás híján be kellett zárnia a
magánerőből fenntartott múzeumát. Pedig volt mit látni az
érdeklődőknek. A tematikusan rendezett kartonokon ott díszeleg a
dalai láma, avagy Gusztáv svéd király eredeti szignója. A gyűjtő
külön büszke rá, hogy zömüket személyes találkozáskor
sikerült megszereznie. Ott van az a különálló lap, amelyen a
fénykép alatt ez áll: "Johanus Paulus II. ''96. IX. 6.".
-
Az
előző pápával Pannonhalmán találkoztam. Amikor megemlítettem
neki Árpád-házi gyökereimet, a szent gyűrűt a homlokomhoz
nyomta. Ez a gesztus mint a történelmi ág leszármazottját
illetett meg
- említi.
Daka
József
német, francia és román nyelvtudása révén minden hírességet
becserkészett.
Honthy Hanna, Kodály Zoltán, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Hofi Géza szignója mellett őrzi Yehudi Menuhin, Kocsis Albert, Ruzicskay György, Ék Sándor, Stróbl Alajos, Csók István, Czóbel Béla, az írók közül Tersánszky Józsi Jenő, Sőtér István, Apor Elemér, Illyés Gyula, Koós Károly, Moldova György eredeti kézjegyét. Hasonlóan értékes lap az is, amit az első szabadon választott kormány megalakulásakor íratott alá a politikusokkal. Így Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és az akkori miniszterekkel. Számos lap külföldi politikusok aláírását őrzi, mint Jimmy Carterét vagy az idősebb George Bush elnökét. De megvan Ronald Reagan, Helmuth Kohl és dr. Habsburg Ottó aláírása is, mint a híres londoni 6:3-as labdarúgó-mérkőzés angol és magyar csapatának a tagjaié, vagy az első szívátültetést végző Bernard professzoré. - Ahogy korosodom, úgy foglalkoztat mind jobban a gyűjtemény sorsa - mutat körbe Daka József. - Miután nincs leszármazottam, arra gondoltam, hogy felajánlom a Dobó István Vármúzeumnak, vagy annak, aki fantáziát lát benne. Még nem kapott megnyugtató választ, pedig érdemes lenne közkinccsé tenni ezeket az értékeket.
Több ezer ismeretlen katona sírját kutatta fel Daka József kegyeleti gyűjtőmunkát is végzett. Az egri borkombinát évtizedekkel ezelőtti bővítésekor 12 ismeretlen német katona maradványaira bukkantak. Akkor készítette, s juttatta el az első listát a németországi Hasselbe, ahol a világháborúban elesettek után kutatnak. Később Szihalmon, Makláron, Poroszlón, Pétervásárán, Hevesen, Gyöngyösön, Karácsondon, Aldebrőn rögzítette a térségben jel nélkül elhantolt több ezer német, orosz, román és szerb katonák nyughelyét. Az azonosított földi maradványokat átadták a családnak, a többi a budaörsi katonai temetőbe került. Tevékenységéért megkapta az első német államelnökről, Theodor Heuss-ról elnevezett kitüntető medált.
Szilvás István
Előadás: Univerzum Klub, Eger, 2008.március 18, kedd, 18 óra.
Képek az előadásról:
Fotók: Egri Univerzum Klub (köszönjük)
Az Egri Univerzum Klubról:
Az egri Univerzum Klub 1995 végén alakult.
Kezdetben Heves Megyei Ufó Klub, majd Agria Ufó Klub volt a nevünk, de
sohasem csak az ufók voltak terítéken, hiszen nyitott szellemiségű
emberek lévén foglalkoztunk minden más megmagyarázatlan jelenséggel is.
Ezért 2000-ben felvettük az Univerzum Klub nevet, hogy ezzel is kifejezzük érdeklődésünk sokféleségét. Az egri Heves Megyei Civil Szolgáltató Központban van a székhelyünk bejegyezve a bíróságon. Taglétszámunk általában 40 fő körül van.
E lelkes baráti társaság havonta tart összejöveteleket, melyek mindig jó
hangulatban telnek. Itt olyan témák hangzanak el, melyekről az
átlagember nem is hallott, vagy ha igen, nem érdekli különösebben, mert
kényelmesen elhitte a velük kapcsolatos magyarázatokat, vagy
cáfolatokat. Pedig könnyen felfedezhetők ezek belső ellentmondásai, ha
egy kicsit tovább gondoljuk a dolgot. Mi nem vagyunk restek alternatív
válaszokon gondolkodni világunk megmagyarázatlan kérdéseivel
kapcsolatban. A klub szellemisége átformálja tagjait, egy korlátoktól
mentes, új világképben való gondolkodásra állított át minket.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Árpád-házi Daka József bejelentette törvényes igényét a magyar trónra