Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | B Klári | 1 hozzászólás
Az országunk történelme során felmerült sarkalatos kérdéseket törvények rögzítették. Ezek összessége adta az "alapszabály gyűjteményt", mely egyik pillérét képezte az Alkotmányunknak.
Legalább ennyire élt a nemzet tudatában azonban a magyar alkotmányos jogfelfogás hagyománya is, melyet közmegegyezés alapján íratlan, minden nap átélt szabályok képezték és minden állampolgár tiszteletben tartotta. Ezek az íratlan szabályok alkották az Alkotmányunk másik pillérét.
Mik voltak ezek az íratlan, de életterünket biztosító szabályok?
Az alábbiak:
Az ország legfőbb főhatalma a Szent Korona, mely a király és bármely országot irányító hatalom felett áll
–a keresztény vallás védelme
- föld idegen állampolgároknak nem elidegeníthető
- minden hatalom letéteményese a Sz. Korona
- nemzet és állam területi egysége és területi integritásának megőrzése
Magyarország évezredes Alkotmányát tehát ezek a közmegegyezésen alapuló hagyományos értékrendi pontok, valamint tételesen az alábbi törvények összessége (mint alaptörvény) adja együttesen:
Az alább felsorolt, alaptörvényünket alkotó törvények felfoghatók azonban az íratlan szabályok kiegészítéseként, mellékleteként is, hisz azon alapulnak és abból következik mind:
1222-es Aranybulla (nemzeti ellenállás joga)
1351-es ősiség törvénye (magyar föld védelme)
1848. évi III. tc. (független felelős magyar minisztérium)
1848. évi V. tc. (népképviseleti választás)
1848. VIII. tc. (közteherviselés)
1848. XVIII. tc. (sajtószabadság, szólásszabadság)
1848.IX.. tc. (törvény előtti egyenlőség)
1848. XX. tc.(vallási kérdések)
1848.XXIX tc. (közhivatalok)
1852.XI.29-es császári parancs (vagyonbírás és öröklés terén nő és férfi között nincsen különbség)
1879.L. tc. (állampolgársági törvény, aki 10 év után sem tér haza, veszítse el állampolgárságát. A 10 év esetünkben 1990-ben kezdődik.
Az elszakított területek magyarságára ez nem vonatkozik.)
1894.XXXI. tc. (polgári házasságkötés kötelező) stb.
Ha történelmünkön végignézünk, bizonyára találunk még sarkalatos
pontokat. Nekünk azt kell néznünk, hogy ezek megjelenjenek az új
alkotmányban.
Továbbá, meg kellene jelennie az élet messzemenő védelmének (abortusztilalom), mert nemzetünk elöregedett.
És szabályozni kellene a választójogot is:
Aki nem fizet tb. járulékot Magyarországon (kivéve a kismamákat), ne
szavazhasson, ne élhessen választó és választhatósági jogával. (Ez a
régi cenzus alapú jogelvet állítaná helyre!)
Rihmer Aurél gondolatai
Háttér a fentiekhez Kanizsay Zsolt tollából:
Kétféle alkotmánytípus létezik, az írott vagy chartális, illetve a hagyományokon alapuló, avagy íratlan. Ilyen utóbbi nem sok van, de azért akad rá példa. Nagy-Brittaniáé ilyen, valamint a mi történelmi magyar alkotmányunk is e típusba tartozik.
A néplélekben, a szokásban gyökerezett és áthatotta a törvények szellemiségét.
Annak ellenére, hogy nem volt írott formában pecsétes papíron rögzítve, a törvények mégis abban a szellemiségben íródtak, melyet a hagyomány, a szokás megkívánt. Ez évszázadok alatt beleégett az emberek lelkébe. Nehéz ennek súlyát és értékét mai felfogásunkkal megérteni.
Csak egy példa:
Zsigmond király az uralkodásának kezdetén megszegte a jogszokást (ha úgy tetszik alkotmányt), ezért egyik ispánja elfogta és bebörtönözte. Zsigmond ezért a tettéért az ispánt később birtokadománnyal jutalmazta. Ez nemcsak mai ésszel felfoghatatlan, de még az akkori külföld számára sem volt igazán érthető.Ilyen nemes hatása volt a közfelfogáson alapuló íratlan szabályainknak.
A kétféle-
írott vagy chartális, illetve a hagyományokon alapuló -
alkotmánynál egyvalami azonban közös. Megszállt országban egyikre hivatkozva sem lehet törvényeket hozni. Magyarországon mégis ez történt és a mai napig fennáll 1944 óta. Nem csak azért kell visszaállítanunk a történelmi alkotmányunkat, mert az megvédené az országunk lakóinak életterét, a termőföldünket, vizeinket és az ásványkincseinket, hanem mert az ország utolsó törvényes, ha úgy tetszik alkotmányos működésének napja akkor volt, amikor az eredeti alkotmányunk hatályban volt.
Minden idegen megszállást követően a történelem során visszanyerte jogfolytonosságát, hatályosságát a történelmi (íratlan) alkotmányunk (1849 után 1867-ben, 1919 után 1920-ban), az 1944. március 19-i német, majd az azt követő szovjet megszállás óta azonban ez a mai napig nem történt meg.
Az 1949-es "alkotmányt" a kékcédulás csalással választott parlament fogadta el egy megszállt országban. Az 1989-es változtatásai még mindig megszállt országban történtek, ugyanúgy mint az 1990-es választások is.
Mind a mai napig törvénytelen minden, mert egy megszállt országban összetákolt "alkotmányban" gyökerezik a "törvényessége".
És mindaddig egy törvénytelenségi bélyeg vetül a rendszerre, ameddig nem megyünk vissza az utolsó törvényes pontig, 1944 március 18-ig. Ezzel a ponttal kell megteremteni a folytonosságot, hogy a törvénytelenség szégyenfoltja lekerüljön végre a magyar államiságról. Ennek kezdeményezését azonban ne várjuk senkitől kívülről, mert nekik és belső kiszolgálóiknak így kényelmes, ahogy van, így tudnak bennünket a végletekig kifosztani.
Nekünk magunknak, itt az országon belül kell minél szélesebb körben követelnünk, hogy adják vissza az Alkotmányunkat!
Alkotmányként az ősi, történelmi, hagyományokon, szokáson alapuló íratlan és írott törvényeink összességét kell visszahoznunk.
Úgy tűnik a mai vilában, hogy az Alkotmányunk íratlan alapját kell elsősorban leírnunk. Ez nem több azonban, mint 5-7 mondat (lásd fönn). Ha ebben a néhány mondatban rejlő szellemiség hatja át az összes jogszabályunkat, elértünk mindent. Az USA alkotmánya is csak 1 oldal, de minden törvényük annak az egy oldalnak a szellemében íródott. A miénk lehet még rövidebb:
I.
MAGYARORSZÁG ÖNRENDELKEZÉSÉNEK ELVE:
MAGYARORSZÁG ÖRÖKKÉ SZABAD
(Hungaria semper libera)
II.
SZENT KORONA TULAJDON ELVE
MINDEN JOG ÉS BIRTOK FORRÁSA A SZENT KORONA
(Sacra Corona radix omnium possessionum)
III.
EGYSÉGES SZABADSÁG - TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG - ELVE
A SZENT KORONA MINDEN TAGJÁT EGY ÉS UGYANAZON SZABADSÁG
ILLETI MEG a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül
(Una et eadem libertas)
IV.
ELLENÁLLÁS JOGA ÉS KÖTELESSÉGE
AZ EGYETEMES NEMZET MINDEN TAGJÁNAK JOGA ÉS KÖTELESSÉGE
ÉLNI AZ ELLENTMONDÁS ÉS ELLENÁLLÁS JOGÁVAL, HA MEGSÉRÜL A
SZENT KORONA ESZME.
(lus resistendi et contradicendi)
V.
SZENT KORONA ÉRVÉNYESSÉGE
AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNY, MINDEN JOGSZABÁLY, A
TÖRVÉNYHOZÓ, VÉGREHAJTÓ ÉS BÍRÓI HATALOM MINDEN INTÉZKEDÉSE
MEG KELL, HOGY FELELJEN A SZENT KORONA ESZMÉNEK.
(Sub specie Sacrae Coronae)
VI.
ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁG ELVE:
HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT.
Törvénytelenség jogot nem alapít.
Ennyi, és az egész Alkotmány benne van!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Magyar történelmi végrendeletek gyűjteménye