Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Életében-halálában szolgálta az őt rajongva tisztelő és szerető magyar népet
Szent László a magyar középkor egyik legnépszerűbb királya volt. Halála nagy bánatot keltett népe szívében. 1095-től az erdélyiek három éven át nem öltöttek díszes ruhát, nem rendeztek vigasságot, úgy siratták kegyes királyukat. A lovagkirály kultuszának terjedéséhez a III. Béla kezdeményezésére történt szentté avatás adta meg a döntő lépést 1192-ben. A nép addig is boldognak nevezte és szentként tisztelte, kilátástalan helyzetben pedig gyakran kérte mennyei segítségét.
A
szent király életét számos legenda örökítette meg. Egyszer Torda
közelében, kunokat üldözve, László király elszakadt a csapatától, és
egymagában kergetett a dombokon át egy menekülő csoportot. Azok, amikor
észrevették, hogy a magyarok királya van a hátukban, megfordultak, s
üldözőbe vették. Már majdnem utolérték, amikor a menekülő László király
hangosan felkiáltott: „Isten, segíts!” Abban a pillanatban megremegett a
föld az üldöző kunok alatt, hatalmas dördüléssel megnyílt a hegy, és
olyan mélységes szakadék támadt üldözött és üldözők között, amelyen ló
nem ugorhatott át, s meredek falait ember nem mászhatta meg. Így
menekült meg László király, és így keletkezett a nevezetes
Tordai-hasadék.
Szent László életében az égi jelek feltűnően
gyakran jelentkeztek. A Képes krónika szerint a váci, kőből építendő
székesegyház helyének kijelölését rendhagyó eseménylátomás előzte meg.
„És mikor (Géza és László) ott álltak Vácia (Vác) táján, egy szarvas
jelent meg nekik, agancsa telis-tele volt égő gyertyákkal, és futni
kezdett előlük az erdő felé, majd megállt azon a helyen, ahol most a
monostor (a középkori Vác székesegyháza) van. Midőn a vitézek
rányilaztak, a Dunába vetette magát, és többé nem látták. Ennek láttán
így szólt Boldog László: Valójában nem szarvas volt ez, hanem Isten
angyala. És szólott Géza király: Mondd meg nékem, szeretett testvérem,
mit jelentettek a szarvas agancsán látott égő gyertyák? Boldog László
azt felelte: Nem agancsok, azok, hanem szárnyak, és nem égő gyertyák,
hanem ragyogó tollak, s azért állt meg ott, mert megjelölte a helyet,
hogy a Boldogságos Szűznek ott építtessünk templomot, s ne másutt.”
I.
Lászlót 1095-ben Somogyvárott temették el, később azonban holttestét –
akaratához híven - átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök
nyugalomra. A rendkívüli gyógyulások, csodák már temetésekor
elkezdődtek, és váradi sírja hamarosan csodatevő zarándokhellyé lett.
A
szent király nemcsak életében, hanem más mondák szerint halála után is
segítette szeretett népét. 1345-ben az Erdélybe betörő tatárokkal küzdő
magyar katonák Szent Lászlóhoz imádkoztak. „László kerály! Harcolj
vélünk, s szabadíts meg minket a gonosztúl” - kiáltozták a székelyek
valamennyien. Ekkor a velük szemben álló tatárok azt látták, hogy a
székelyek előtt egy óriás termetű vitéz jelent meg lóháton. Csillogó
páncélban, aranykoronával a fején egyenesen közéjük vágtatott, és
aprítani kezdte őket. A katonák László nevét kiáltva követték a vitézt,
és legyőzték a tatárokat. Közben a nagyváradi templomból máig
érthetetlen módon eltűnt sírjából a szent király, és csak a győzedelmes
csata után került ismét vissza. A nép között pedig elterjedt, hogy
László király még sírjából is felkel, hogy megvédje őket. Ettől kezdve
Erdély védőszentjeként tisztelték és áldották haló poraiban is. S még
napjainkban is áldják, különösen azok, akik elzarándokolnak a
csíksomlyói búcsúba, a csodatevő Mária-szobrához, amelynek jobbján Szent
István, balján pedig Szent László hatalmas szobra áll.
A népét
győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A
nehéz háborús időkben a nép mindig tőle várt és remélt segedelmet; a
magyar katonák László nevét kiáltozva rohantak a törökökre is. A 19.
század végén, 1892-ben Szent László király tiszteletére szobrot emeltek
Nagyváradon, amelyet az első világháború után az Erdélybe becsődülő
román katonák elsőként csúfolták meg. De a feljegyzések szerint
mindazok, akik kezet emeltek a szoborra, különös és titokzatos halállal
haltak meg, rendre és egyenként, s tíz év elteltével már egyetlenegy sem
volt közülük életben.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Születésnap
Ki lehet egy törzs/nép/ország vezetője?
Kós Károly: Atila királról ének