Ó a történelem, a homály fedi a régmúlt történéseit. Egyben lehetünk biztosak, és az az, hogy amit a történelem könyvekben olvashatunk, az finoman szólva is csúsztatás.

Amikor pl. azt olvastam a gyerekem töri könyvében, hogy: Felvetődött a lehetőség, hogy a magyarok és a sumérok közt kapcsolat van, de ez nem igaz. – jó, jó, hát nem hiszi el. Rendben, a hivatalos történelem így szól. Ez is elég pocsék dolog, de ami a folytatásban volt…attól mentem le hídba: VEGYÜK VÉGRE TUDOMÁSUL, HOGY SOHA NEM FOGJUK TUDNI, HONNAN JÖTTEK A SUMÉROK! Na…ez egy valódi tudós hozzáállás. Így aztán lehet előre jutni.

István koráról az az elfogadott tézis, miszerint István behívta az idegeneket, felvette a kereszténységet, és kiirtotta a pogány vallást és annak papjait.

Abban már elég sokan egyetértenek, hogy az az úgymond pogány vállas, tulajdonképpen Jézus Krisztus VALÓDI hite volt, s hogy azok a „primitív hordák” bizony előbb voltak keresztények, mint Róma. Az, hogy István behívta az idegeneket, nem vitatja senki. Azt sem, hogy felvette a római vallást, és az ősi hitünket úgymond betiltotta. Úgy tűnik, hogy ebben minden nézet képviselői egyetértenek.

Az viszont, hogy ennek mi állt a hátterében már nagyon nem tiszta. Mi lehetett a háttérben? Miért történt mindez? Hisz világosan látszik, hogy ez a lépés vezetett oda, ahol jelenleg vagyunk. Hogy odáig jutottunk, hogy már annyir bábuknak néznek bennünket, hogy nem mehetsz el segíteni a rokonoknak szüretelni, mert ott áll a feketemunka kommandó bevetésre készen és büntet! (Nem kívánok bele menni a témába, sőt kérem, hogy akiben a fenti sorok olvasása enyhe gyomor emelkedést, bármiféle indulatot válltottki, az legyen kedves egy nagy adag szeretetet küldeni a T. törvényalkotónak., ugyanis az indulatainkból jól laknak. )

Nos tehát úgy néz ki, hogy bizony István alaposan el…a a dolgot. Nem csoda hát, ha a táltosok megátkozták, ez lenne a Turáni átok. Olyan véleményt is hallottam már, hogy a szent jobb….biztos hogy szent? Kikneki is szokták büntetésként levágni a kezét? A tolvajoknak? Hát igen. Ez is elgondolkodtató.

Valamikor tavaly nyáron vita kapcsán jött először ez a gondolat: Táltos nem átkoz. És elkezdett érdekelni a téma. István behívta az idegeneket…és felvette a kereszténységet….és én, mégis azt éreztem, István azt tette, amit kellett.

Őseink hite mégis eltűnt, tudomásunk van róla, hogy valóban irtották a táltosokat, hallottunk már a Büűn vallásról, táltosaink hitéről, aminek kapcsán a bűn szavunk kialakult (a magyar nyelv nem ismerte a bűn fogalmát. A Büűn vallás üdözésekor alakult ki ez a szó, amikor üdözték a bűnösöket).

Mégis miért érzem azt, hogy István jól tette amit tett? Hisz nekem is elszorul a szívem, amikor az őseink tudásának eltüntetésére gondolok. Hogy lehet ez? A két dolog látszólag teljesen ellentmond egymásnak. Vannak akik egyet értenek ezzel, de még a magyarsággal foglalkozó, spirituális tudással rendelkező emberek is meglehetősen megosztottak a kérdésben. Ahogy a témával foglalkoztam egyre szebben rajzolódott ki egy kép.

- István maga is táltos volt, szakrális király, az ég küldötte.

- Máriának ajánlotta az országot, így Mária gyermeki lettünk mint Jézus.

- Ezzel Krisztusi sorsot vállaltunk magunkra.

- Jézus nem zsidó volt, hanem szkíta, de az ő földjükön élt. Nekünk, akik szintén szkíták vagyunk, ezért magunkra kellett venni a zsidó-kereszténységet, vagyis a római-katolikus vallást. Ahogy ezt megtettük fel vettük a keresztünket, és azóta is a stációkat járjuk végig.

- Ezt a kor táltosai tudták. és vállalták. Ahogy azok a lelkek is, akik azóta is e nemzet tagjainak születnek le, és azok is akiket születésük után vezérel valami ebbe az országba, ill. a Kárpáthazába. (én ide sorolok mindenkit aki itt él. A cigányt, a svábot, a görögöt, a zsidót, és a kínait is) Mind tudjuk, hogy mit vállaltunk, legalábbis lélek szinten tudjuk.

Krisztusi sorsot vállaltunk. Felvetődik a kérdés, hogy miért is volt erre szükség, hogy egy egész nép, és ráadásul az a nép amely Jézus Krisztus valódi hitén volt vállalja ezt a sorsot?

Mert be kellett vinni a krisztusi magot az elferdült egyházba. Mi a MAG népe vagyunk.

A hívást e nagy feladatra valószínűleg Istvánt apja, Géza kapta. Ő maga, nem tette le ősei hitét, de fiát már ennek szellemében neveltette, s hozzá az első papokat Rómából ő hívta az országba. És itt megállnék, hogy tisztelegjek Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony nagysága előtt. Ehhez a lépéshez ugyanis szintén óriási erőre, és hitre volt szükség. Mindez ugyanis homlokegyenest más irány az akkori szkíta-magyar törvényekkel szemben.

Aztán ott van a Korona kérdése. A fáma szerint István követet küldött II. Szilveszter pápához, akitől koronát és apostoli áldást nyert. Kovács Magyar András szerint a Szent Korona Jézus Krisztus, majd Atilla koronája, és István ezt a koronát kérte vissza. Nekem a témáról az jött, hogy a korona kb. olyan minőségben volt a pápai udvarban, mint az USA-ban. Ott egy katonai támaszponton őrizték, mert különleges képességeit észlelték, és jobbnak látták elzárva tartani. És ahogy az amerikaiak is fellélegeztek, amikor megszabadulhattak tőle, úgy Szilveszter is örömmel sózta rá Istvánra azt. A Szent Korona, aki a mindenkori uralkodó felett áll, akinek a tulajdonába van az ország, azt a beavatást adta meg Istvánnak, ami felhatalmazta őt arra, hogy a nép nevében a felajánlást megtegye, és a Krisztusi sorsot vállalja.

És most, képzeljük bele magunkat István helyzetébe!

Magyarország szakrális királya. Beavatott. Kapcsolatot tart az égi világgal. Tudja, hogy mekkora súlya van a feladatnak, amit éppen fel kívánunk vállalni. Micsoda hatalmas erő kell ehhez a döntéshez! Ahhoz, hogy megtegye az ehhez szükséges lépéseket, hogy a fizikai világba lehozza az égi döntést. Ez a feladat, az ő kezében van. Neki kell Róma papjait behívni, s az ősi vallást eltűntetni.

Jézus azt mondja az Atyának:

„- Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.''

És István tudja ezt! Hogy még Jézus is le tette volna, ha lehet a feladatot. És ő, egy egész nemzetet készül erre a sorsra adni.

Egy barátnőm regressziós utazása során ott találta magát István udvarába. És látta, ahogy István éjt-nappallá téve térdenállva imádkozik, a térde feldagadva a sok térdeléstől. Szinte bele van betegedve a tettébe. Nem csodáltam, hogy ez a kép arra a következtetésre juttatta, hogy István maga is megbánta amit tett. Azt is megértem, hogy árulónak tarja őt.

Én azt a képet kívántam bemutatni aminek alapján Istvánt szentnek valóban látom. Ezen a képen egy olyan ember rajzolódik ki, aki még ha nagyon is érzi a tette súlyát, tudatában van vele, hogy akik nem látják át ennek okát el fogják ítélni őt, mégis magára véve a felelőséget azt teszi, amit a szíve, az önvalója, istene diktál neki.

És még egy érdekesség, amin nem árt elgondolkodnunk:

Isván 1038 augusztus 15-én Mária, vagy ahogy az ősi hitünk mondja, Nagyboldogasszony napján halt meg.

És így van ez szeretteim, látjátok hogy a fény milyen pajkosan próbál belopódzni az emberi történésekbe? Így mindenki igazsága megállja a maga helyét. Így van ez a régmúlt emlékeivel, és a mostani tapasztalásainkkal is.

VacskAnisha