Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szakrális Királyság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szakrális Királyság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Magyarország Szent Koronáját, szemben a ma hivatalos magyar történeti felfogással, nem a XIII. században illesztették össze két korábban meglévő elemből, hanem a Kr. u. IV-V században készült egységes ötvösműként, és a Kaukázus déli oldalán hajdanvolt Szabíriából származik.
Szabíriáról, illetve az ott élt szabír-magyarokról azonban roppant keveset tudunk. Jómagam Szegedi egyetemi tanulmányaim során dr. Szegfű László tanár úr - aki egyébként akkor a Szegeden egyedüli „bevett” akadémikus álláspontot képviselő Kristó Gyula köréhez tartozott.
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Az ünnepek - bár gyakran nem is gondolunk bele - hármas szerepet játszanak életünkben: rendszerességet visznek bele, feltöltenek bennünket az átélt élmény által és sok érdekes emberrel hoznak össze.
Az ünnep így:
Az évek során vissza-visszatérő ünnepeink rendszerességet, vázat, keretet adnak életünknek, bármit is csinálunk. Rendszerbe foglalják életünket.
Amennyiben pedig ünnepeink időpontjainak felállításához figyelembe vesszük a természet változását is, az ünnepek rendszeres átélése által hozzákötjük emberi életünket a természet rendjéhez, annak fordulópontjaihoz.
|
|
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
Általánosan elfogadott nézet szerint a geometria és a matematikai arányosság megtalálható a hullámokban (a zenében, a fényben, stb) így a kozmológiában is.
egítségével kiterjeszthető az emberi gondolkodás, könnyebb megérteni a modern tudományt, és a különböző tudományos elméleteket.
Lásd pl.: Húrelméletek és „M” elmélet melyek szerint nem csak az általunk megélt 3+1 dimenzió létezik, hanem 11, 12, illetve 26. Ezek az elméletek általában nem számolnak a filozófiai aspektusokkal, mint például: ha a különböző dimenziók érintkeznek illetve bármilyen hatással vannak egymásra, akkor nem érdemes számolni őket, hiszen változásukból adódóan megszámlálhatatlanok.
A magyar nemzettudatot, amely a maga folytonosságát jóval a honfoglalás előtti időkre vezeti vissza, az egy őstől, egy vérből származásra alapozott történelmi, azonos hagyománny, kultura és nyelvi azonosság jellemzi.
Politikusaink ilyeneket mondanak ünnepi beszédeikben:
Minden nemzetnek, az egyetemes emberiséggel szemben elsődleges kötelessége saját egységének és egészségének megőrzése, kimunkálása és felfuttatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek.
A magyar megszólítási formák évszázadok alatt alakultak és formálódtak.
Az alábbiakban megpróbáljuk bemutatni a régi magyar megszólításokat:
Ma már tudjuk, hogy az előkelőket a honfoglalás idején "bőség"-nek nevezték.
A nagyságos
"magnificus" cím a XV-XVI századtól járt azoknak a főrendeknek, akik
a királytól, vagy a fejedelemtől bárói címet kaptak.
A tekintetes cím a "spectabilis" arisztokratáknak volt a címe, de együtt
is használták a fenti két címet.
13 éve | B Klári | 0 hozzászólás
(részletek Czeke András könyvéből)
A test - földi viszonyok között épp úgy nem hagyható figyelmen kívül, mint a lélek sem.
Tehát a test, a lélek templomaként - igen is foglalja el végre méltó helyét nemiségünkben, de a Szellem vezérlete alatt.
Így a megvalósuló Test-Lélek-Szellem harmonikus EGYségben, a maga TELJESségével egyesülhet a JóIstennel, aki MAGA A SZERELEM !
A testi vágy „kielégülése” fizikai, - vagyis csak részleges -, ezért
tökéletlen, és hiányérzettel, a befejezetlenség érzetével jár.
A történelem tele van virágzó államalakulatokkal is, amik a "szakrális világrend" égisze alatt olyan csodálatos szellemi teljesítményeket hoztak létre mint a hindu filozófia, a skolasztikus teológia, a görög bölcselet vagy a kínai filozófia. Nem beszélve a materiális produktumok: templomok, kastélyok, épületek megalkotásáról.
Elég ha a négy, az emberi kultúrát alapvetően meghatározó őscivilizációra gondolunk:
Sumer, Egyiptom, Indusvölgy, Kína
Mindegyik szakrális alapokon nyugvó theokrácia volt.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás