A Palocsa Egyesület és az egri Hun Fokos Szövetség szeretettel meghívja Önt és családját a Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülő

szakrális földrajz táborába.

A 2008-ban a Balaton-felvidéken, és 2009-ben Egerben megszervezett összejövetelnek ezúttal Székelyföld ad otthont. Az együtt töltött három és fél napos program alatt lehetőség nyílik a Székelyföld szakrális és épített tájainak, emlékeinek a megismerésére avatott helyi vezetőkkel.

Minden nap először kirándulunk, majd esténként előadásokat hallgathatunk és beszélgetések lesznek.

A nádor vagy nádorispán a király után a második legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. A nádor a rendi országgyűlés elnöke, (egyben a felsőtábla elnöke is) volt - írja a Wikipédia.

Nádor = nagyúr, csak a gy hangot egykoron d-nek (is) ejtették. E természetes hangváltásra említi példának Czuczor Gergely: „Nagyság is egy 1559-iki levélben többször nadság. Nádorispán uram ő nadsága.

  A nádor bírói jogköréről

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II.

A magyar nemzet, mint történelmi közösség úgy gondol a múltjára, hogy az a legszorosabb kapcsolatban van a jelennel és a jövővel. Úgy érezzük, hogy a jelen lehetőségeit meghatározzák a múltban lezajlott események, és kevésbé vagyunk annak tudatában, hogy az, ahogyan mi a jelenünkkel foglalkozunk, meg fogja határozni a jövőt, amiben majd élünk.

Régi nagyjainkra gondolva mindig megkisérelhetjük beleélni magunkat az ő korszakukba, az akkori életmódba.

A halotti címerek, vagy másképp epitáfiumcímerek nem egyszerûen valamely elhunyt személy címerét jelentik, hanem ennél jóval többet. Egy olyan történeti tárgytípus ez, amely egyrészt a gyászszertartás alkalmából, vagy éppen annak céljaira készül, másrészt pedig a központi motívumát az elhunyt címere képezi. Az epitáfiumcímer tehát elkülönítendõ a feliratos halotti chartáktól, vagy a csak vallási ábrázolásokat mutató, sokszor architektonikus, esetleg a címert alárendelt szerepben ábrázoló halotti emlékektõl.

150 éve hunyt el a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István – erre emlékeztek a Közéleti Kávéház rendezvényén, ahol egy rendhagyó adományozásra is sor került.

Tolnay József (alsó képünkön), a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány elnöke, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa a Széchenyi Körnek megőrzésre átadta gróf Széchenyi István halotti címerét, melyet a Tolnay család 150 éve, 1860. április 8. óta kegyelettel őrzött.

Az elszegényedés arra is megtaníthat, hogy egyáltalán rádöbbenjünk mi a fontos – vallja a könyv szerzője, Alexander von Schönburg, Széchenyi István ükunokája

"Családom évszázadok óta jár az elszegényedés útján, ezért természetesnek tartom, hogy ilyen időkre, mint amilyenek a mostaniak, néhány jó tanáccsal szolgáljak" - írja bevezetőjében a szerző, Széchenyi István ükunokája.A tartalomból: A spórolás szükségességéről; Méltósággal pénz nélkül; "Menjünk, együnk egy jót" - és egyéb csökevények; Az újszegénység bája; Védőbeszéd a média lomtalanítása érdekében; Boldogságra nevelés - fogyasztási kényszer nélkül; Vásárlás teljes elbutulás nélkül; Amiért a pénz nem boldogít; Dolgok, amelyek valóban gazdaggá tesznek.

Történelmi esemény, mai tálalás:

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=11135

 

Isten minden korban szólt az emberekhez a szentjein keresztül.

A keresztény évszázadok során magától értetődőnek vették, hogy Isten az emberekkel van, segít nekik, és fontos helyzetekben különlegesen is megnyilvánul számukra.

 

Árpád-ház évszázadokig adott királyokat Magyarországnak. A család csak úgy ontotta a szenteket, náluk a természetfeletti események rendszeresnek számítottak - ez teljesen egyedülálló a világban.

Államalapító királyunk Szent István, felesége Boldog Gizella, gyermekük Szent Imre, és ennek a nagyszerű családnak a leszármazottja többek között a margitszigeti Szent Margit és az egész Európában tisztelt Árpádházi Szent Erzsébet, valamint Boldog Jolán és Boldog Erzsébet.

Egy E-mail jár körbe:

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE a Magyarok Szövetsége javaslataként, mellékletével.

Minden oldal alján szerepel Nemzetes Lovag Vitéz Árpád-házi Daka I. József Magyar Király neve - indokolatlanul!

Pedig Árpád-házi Daka József, megkoronázott királyunk, nem adta a nevét a tervezethez,  azt nem ismeri,a Magyarok Szövetségével nem áll kapcsolatban.

A nevét jogtalanul, elítélendő módon használta fel az, aki a levelet terjeszteni kezdte.