Az országunk történelme során felmerült sarkalatos kérdéseket törvények rögzítették. Ezek összessége adta az "alapszabály gyűjteményt", mely egyik pillérét képezte az Alkotmányunknak.

Legalább ennyire élt a nemzet tudatában azonban a magyar alkotmányos jogfelfogás hagyománya is, melyet közmegegyezés alapján íratlan, minden nap átélt szabályok képezték és minden állampolgár tiszteletben tartotta.  Ezek az íratlan szabályok alkották az Alkotmányunk másik pillérét.

Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi a teret. Aki a teret legyőzte, megpillanthatja a láthatatlant is: benézhet az Ég kapuján. A szakrális király győz a harctéren, - a harc kimenetelét is látja. .. Visszafordul, ha nem győzelem várja, vagy ha Isten nem kívánja a győzelmét. A szakrális, a valódi király - nemcsak Isten akarata szerint uralkodik, hanem Isten védettjeként is. 

Sokan ezért nevezik Isten kiválasztottjának.

Országos TAHSZ /Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség/ Értekezlet
2011. március 5-én (Szombat) 10-20 óráig
Budapesten, a Magyarok Házában
"Történelmi Alkotmányunk a Szent Korona Alkotmánya"
címmel

Többek között meghívtuk és összefoglaló, tisztázó előadásra kértük fel Rácz Sándort, a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökét, Dr. Zétényi Zsolt, ügyvédet, Dr. Szőllösi Józsefet, az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés elnökét, Dr.

Ősidőktől elismert tény, hogy a történelem az idők tanuja,az igazság tükre, a múlt követe a jelenben. Midőn az egész világ népei tisztelik őseiket és óhajtják ismerni nemzetük és nemzetségeik történelmét, úgy én is nemzetségem iránti tiszteletemet és szeretetemet a családi okmányok alapján összeállitott családfával próbálom kifejezni.

Hasznos szolgálatot tesz a hazának ki családja múltját feltárja. Egyes ős nemzetségek múltja a haza múltja és annak történelme, a haza történelmének egy-egy lapja.

Szakrális nemzet

Modern történetírók, politikai irányultságtól függetlenül, szívesen beszélnek úgy a Krisztianság koráról, hogy abban nemzetnek nem volt helye, hogy a nemzet a polgár találmánya. Kétségtelen persze, hogy a polgár felhasználta a nemzetet, míg céljainak, főként a keresztény egyházi és földi világközösségekkel szemben vívott harcának megfelelt, hogy azokat legyőzvén saját világbirodalmát építse a globalizáció alakjában, amelyben aztán a maga formálta nemzetbirodalmakat megsemmisítse.

Az összeomlott Római Birodalom utódaira hagyta létrontó mintáit, amelyekkel szemben csak a keresztény szakralitás volt képes alternatívát állítani. A kereszténységben a gazdálkodás célja nem a profitmaximalizálás, hanem a "szakrális többlet" megteremtése, a részvétel a teremtésben. A teremtésben részt venni azt jelenti: embert, közösségét és a természet reá bízott részét Istenhez közelebb vinni, növelni benne Krisztust, és e szakrális vagyon növelésével gazdagítani Krisztus misztikus testét

Európa mérhetetlen, egykori és jelen szenvedéseinek legmélyebben kapaszkodó, legszívósabban velünk maradt gyökere, az antik Róma, diadala csúcsán jutott a legmélyebbre - mert szellemet és erőt létharmóniává egyesítő vezetőit kereskedő-katonák szenátusára cserélte.

Az emberi társadalom hosszú fejlődése során – a legegyszerűbb formáktól kezdve egészen a mai modern demokratikusokig – tanúi voltunk annak, hogy azok, akik különösképpen hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez vagy egyébb módon kitűntek a többiek közül, kiemeltettek és megjutalmaztattak. Ez így helyes és lényegében így van ez ma is. Kiváló tudósok, művészek, technikusok, valamint a társadalmi és kulturális élet képviselő különböző címek és kitüntetések adományozásában részesülnek, melyeket a törvény által megszabott módon nyilvánosan viselhetnek is.

A Magyar Nemesi Rend január 29-ére összehívta a Rendi Gyűlést, hogy megtárgyalják a Magyar Történelmi Alkotmány érvényre juttatását érintő időszerű kérdéseket. A gyűlést a Magyarok Háza Bartók Béla termében tartották meg neves hazai és határon túli társadalmi és civil szervezet képviselői részvételével.

A Rendi Gyűlést Parragh Imre, a Magyar Nemesi Rend Mozgalom vezetője nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket. A napirend ismertetése után Dr.

Amint a Szentírás és a szent tanítók mondják – "a magyarok Jáfet fiától származnak, aki a vízözön után az ötvennyolcadik évben – mint a keleti népekről szóló krónikában Szent Sigilbertus antiochiai püspök elbeszéli – Evilat földjére ment a feleségétől, Enétől Magort és Hunort nemzette, akikről a magyarokat és a hunokat elnevezték”

Viszont nem Nimród Jáfet fia, hanem Ménrót.

Nimród a Biblia szerint egy egész más helyen élő és más családfával rendelkező népi vezető volt:

 A Bibliában Nimród nevénél más leszármazási családfa szerepel mint Kézai Simonnál (Mózes I.