A tegnapi napon, 2010.12.19-én a 2010. 6. királyi Rendelet szerint,  a Magyar Királyi Lovagrend alapítóit lovaggá ütötte I. József koronás Királyunk.

A még nemesi címmel nem rendelkezőknek nemesi címet adományozott.

…Én nem kívánok bizonyítékokat felsorolni, mert erre itt nincs lehetőségem, de feltétlen megjelölök olyan műveket, melyeket érdemes elolvasni és biztos vagyok abban, hogy azután az Önök véleménye is gyökeresen meg fog változni. Sajnos a Magyar őstörténettel foglalkozó kutatók jó része külföldön él, vagy élt, mert Magyarországon információkhoz hozzáférni lehetetlen volt, sajnos ez a mai napig is így van. A helyzet annyiban változott, hogy a legutóbbi rendszerváltás óta szabadon kiadhatók azok a könyvek, melyek feltárják az igazságot.

Az Osztrák Pénzverde egy sorozat keretében új százeurós névértékű érméket bocsátott ki, mely évente novemberben 1-1 osztrák koronázási jelvényt és eseményt mutat be. A tavaly novemberben kiadott érme az osztrák főhercegi fejdíszt ábrázolja:

Idén pedig a mi magyar Szent Koronánkat ábrázolja. Az érme a "Habsburgok koronái" című sorozat egyik darabjaként jelent meg - csakhogy a magyar Szent Korona soha nem képezte az uralkodóház tulajdonát.

Napjainkban ismét van címere településeink többségének. A címerek és általában az önkormányzati jelképek használata vonatkozásában azonban ma- napság is nagy a zűrzavar. A rendszerváltás előtt egyetlen hivatalos címer létezett, az állam- címer. Ezt volt köteles használni minden állami intézmény, minden település. Azok a városok, amelyeknek már akkor volt címerük, saját jelképüket hivatalosan nem használhatták (azaz cégtáblájukon illetve pecsétjükön nem tüntethették fel), azok csak díszítő célt szolgálhattak.

Régóta tudom, hogy a Párduc is ősi jelképeink közé tartozik. Napjainkra ez a jelkép szinte teljesen feledésbe merült, pedig igen fontos motívum volt őseink körében.

Link

Ménróth fiainak legendája ismert, ebben a legendában Hunor és Magyar a Csodaszarvast űzik, míg meg nem lelik az új Hazát, a Kárpát-medencében. A NIM-RU nevet a sémi akkádok írták át a sumér NIB-UR ból, ami "Hős Párduc"-ot jelent. Az akkori szokások szerint, ha valaki meghalt, nevének végéhez a TA képjelet ragasztották.

Csaba két fia különböző időpontban tért vissza a Duna völgyébe. Az első fiú Baján avarjaival.

A magyar krónikák királylistájában Keve és Kear neve két perzsa uralkodót jelöl: Kavádot és fiát, Küroszt. Joggal kapja fel fejét az olvasó, mondván, hogy mit keresnek perzsa császárok a magyar királynévsorban?

A történeti források alapján meglepően pontos választ adhatunk e kérdésre.

A Tarih-i Üngürüsz a magyar őstörténet honfoglalást megelőző szakaszát elbeszélve említ egy 20 000 lovassal bíró népet: „egy nap Adzsem (Perzsia) országának padisahja Kosztantinije (Bizánc) fejedelme ellen hadjáratot indított, és emiatt Dzsiddija (Szkítia) [2] országának uralkodójától segítséget kért. Dzsiddija fejedelme segítségül Hunor népéből … húszezer katonát gyűjtött össze, és Adzsem padisahjához küldte (ezt a sereget).

A http://kiralyiudvar.lapunk.hu/ és  ennek az írásnak a tartalma ellentétes mindazzal az erőfeszítéssel, amelyet annak érdekében teszünk, hogy az emberek a Szent Koronát annak értelmezzék, aki.

Barroso úr 2008. októberében azt üzente a Szent Korona Értékrendre épülő Európai Konföderációról szóló szerződéstervezettel kapcsolatban, hogy „a középkori és vallásos Szent Korona a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra”.

Az idézett honlapok igyekeznek eloszlatni Barroso úr félelmét, ezért olyan államformát (alkotmányos monarchiát – az uralkodó jogának alkotmányi meghatározásával gyakorolt egyeduralmat) ajánlanak a „Szent Koronára” hivatkozva, amely beilleszkedik a gyarmatbirodalom által elfogadott normarendszerbe, lehetővé téve a jelenlegi föderatív szövetségi állam (az EU) átalakulását egy nevében konföderatív, de ténylegesen a bankok és a mulitnacionális cégek által uralt (tehát liberális-kapitalista) Európává.

A magyarok teremtés mondájából ismerjük már Nagyboldogasszony anyánk világteremtõ erejét (az õsrobbanás mitológiai kivetítése), és azt, az Õ szentségénél nincs feljebb. Megszülte az õsanyagot, benne a Mennyországot az Istencsaláddal.

Fia az Úr Isten, szóval a Napisten életteremtõ ereje és segítõi létrehozzák a Menny példáján a földi paradicsomot, a NAGY-ÉDENT, melybe Mezopotámia is beletartozott. Benne a Választott népével, a magyarnyelvû úrnépekkel.

Csillagászati magasságokban, határtalan szeretettel a szemében, a leendõ világunk közepén, a szeplõtlen Semlegességében élt a Nagy Egy, a TEREMTÕ-ÚRMAMA a Minden felett, s alatta nyugodott a Csend. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Benne élt a Szellem, a Lélek és az Erõ.

Mozdulatlanságában gyûjtötte magába a fényt és hordozta a szíve alatt a belõle gyarapodó gyermekét, az õsanyagot, s benne a megszületendõ új élet ígéretét.